Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Négyesi Lajos: A Borostyánkő-út kettős vonalvezetése és a Savaria környéki villahálózat
80 NÉGYESI LAJOS Haladás pályáig terjedő szakasz kínált megfelelő helyet. 4 A kereskedelem indokolta, hogy a villák az út mentén, a vámház pedig az átkelőnél épüljön fel, biztosítva a forgalom ellenőrzését. 5 A pannóniai közigazgatás kiépülése szükségessé tette egy jó minőségű út kiépítését, azonban a velemi telep ekkorra már elvesztette jelentőségét, így nem volt indokolt a Sopron felé vezető nyomvonal megtörése. A korábbi út a továbbiakban a belső forgalmat szolgálta, azonban az új „postaúthoz" arra merőlegesen bekötő utak kapcsolták a villákat. A Savariatól keletre fekvő lelőhelyek hálózata Mócsy András tanulmányában (MÓCSY 1965, 32-35) több Szombathely környéki földút tájolásánál megfigyelhető azonosságra alapozva fejti ki azon nézetét, mely szerint Savaria territóriumának birtokrendszere centuriációs rendet követett. A hálózat tájolása a város insularendszerét követi, értéke: 22-23°-al tér el északtól nyugat felé. Az elmélet elsősorban a terepbejárás során való használhatósága miatt keltette fel az érdeklődésemet. Egy létező hálózat tovább szűkítheti azon területek körét, ahol a terepbejárás során eredményre lehet számítani. A centuriációs rendszer felismerése azonban nem szavatolja az egykori épületek helyének behatárolását, mivel a kijelölt földterületre nem szükségszemen építkeztek, de az épület sem feltétlenül a hálózat metszéspontjaiban kellett, hogy elhelyezkedjen. A centuriációs rendszer említésével pusztán arra szeretnék rámutatni, hogy a római kori birtokrendszerhez hasonlóan a villák településszerkezete is mutathat hálózatos rendszert. 1993-ban a Hadtörténeti Intézet Térképtárában található légifénykép-sorozatokon korabeli utakat kerestem. A világos sávként észlelhető nyomokat térképen rögzítettem, így a felvételsorozat darabjairól felmért szakaszok a térképen több esetben összefüggő nyomvonallá álltak össze. Pusztacsó és Kőszegpaty között kb. három km hosszan, Váttól délre pedig kb. négy km-es szakaszon észleltem egy-egy nyomvonalat. Mindkettő 105 fokkal tért el az északi iránytól. Az egyeneseket meghosszabbítva, egymástól 2800 méteres távolságra párhuzamosan futottak. A méréseket azonban csak két évvel később végeztem el, amikor feltűnt, hogy Szombathely északkeleti területén ismert három római kori lelőhely közül kettő (Vasasszonyfa ÉK 1500 m, Salaköveskút déli kijárat) a vonalakra esik. Ekkor szerkesztettem fel a térképre további párhuzamosokat a fenti paraméterekkel. A harmadik lelőhely (Zanat nyugati kijárat) szintén egy ilyen vonalra esett. A salaköveskúti és a zanati villát összekötő egyenes a vonalat csaknem derékszögben metszette. A vasasszonyfai villához szerkesztett merőleges már egy hálózatot sejtetett. Kérdéses volt azonban, hogy az egyenes mentén a villák 1600 méterenként állhattak, vagy eltolással (kötésben) 3200 méterenként. Akármelyik helyes, 3200 méteren lelőhelynek kell lenni, ha valóban „áll" a hálózat. A kiszerkesztett hely Söptétől délre volt, ahol sikerült újabb villát beazonosítani. Ekkor az egész keleti területre felszerkesztettem a párhuzamosokat. A Zanattól délre húzódó vonalra további két ismert villa esett, egymástól 3000 méteres távolságra, ami eltért az előzőekben tapasztaltaktól. Ezért terepbejárásaim során a 105 fokos vonalak jelentették a támpontot. További villák kerültek elő: Söpte É Szentegyházi út — Benkeházi úti dűlő kereszteződésénél; 86os főút vépi leágazásánál; Kenéz DNY a Kozár-bozó hídjánál; Vasszilvágy DNY 1 km. Ez utóbbi kettő nem a vonalon fekszik. Acsád vasútállomásnál és Véptől délre találtam szórvány római kori cserépanyagot, azonban az objektumot nem sikerült behatárolni. Kiss Gábor és Derdák Ferenc nyilvántartó térképén további villák szerepeltek, melyek a hálózatba illeszthetők: Vasszécseny D Köves; Tömörd DNY Kis-tó; Csepreg NY Kecske domb; Kőszegdoroszló K 1 km. Az így kirajzolódó hálózat (2. kép) kisebb-nagyobb eltérésekkel illeszkedik a 105 fokos hálózatba, azonban a Mócsy-féle rendszert is lefedi. A villák többsége az általa alapul vett utak mellett,
