Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Társas élet a csűr alatt

tésre, olykor, bár jóval ritkábban, kártyázásra, "kvaterkázás ra" is. Tavasz felé, ahogyan megenyhült az idő, a férfiak mc-g uüzdték a csűr körüli foglalatosságokat. Ilyenkor a szomszé­dok rendszerint átnéztek egymáshoz. A csűr alatti szecskavá­gás is alkalom volt a kisebb összejövetelekre, beszélgetésre. Előfordult, hogy munka végeztével többen leültek kártyázni. Különösen a legények vonultak el ilyen szórakozásra, amit "kalap alatt hozott pályinkával" is emlékezetesebbé tettek. Az idősebbek nem is győztek ügyelni rájuk, nehogy gondatlan­ságból tüzet okozzanak. Régen a nyári nagyobb lakodalmakat is a csűr alatt tar­tották. Az épületet ez alkalomból alaposan kitakarították, zöld gallyakkal és virággal feldíszítették. A sok vendégnek a ledöngölt földű, tágas csűrfolyosón terítettek, majd utána a táncot is itt ropták. Más alkalommal is volt zenés, táncos mulatság színtere a csűr. Egykor nem ment ritkaságszámba, hogy a falu tágasabb csűrjeit bál rendezésére használták a fiatalok. A legények bort vettek, cigányokat hívtak és bált rendeztek a tágas épületben. Bükkszentmártonban még az 1960-as években is a fa­lu legnagyobb csűrjében rendszeresen tartottak bált. Belépő­díjat szedtek, amiből a zenészeket fizették és a csűr bérle­tét fedezték. A falu társaséletének egyik legszínesebb eseménye, a kukoricafosztás is a csűrhöz kötődött. Egykor ugyanis szep­tember, október estéin vidám hangulat töltötte be a palóc falvak számos portáját, udvarát. Egy-egy háznál előre meg­mondták az ismerősöknek, hogy mikor kezdődik a fosztás. Ilyen kor húszan-harmincan is össegyűltek. Rokonok, szomszédok, a házbeli legények barátai, a lányok barátnői. Legnagyobb rész­ben fiatalokból verbuválódott a társaság. A legtöbb portán a csűr alatt telepedtek le a több szekérnyi csöves kukorica köré..A csűr alatt az egyik oszlopra akasztott viharlámpa vagy petróleumlámpa világított. A kukoricacsöveket kibontot­ták és levelénél fogva koszorúba fonták, netán párosával összekötötték, hogy a fosztás befejezése után fel lehessen akasztani a csöveket a ház és a csűr eresze alá száradni. Fosztás közben a gazdaasszony nagy fazék gyenge kukori­cát tett fel főni a konyhában. A fiatalok eleinte hallgatták az öregek elbeszéléseit, meséit, de hamarosan rátértek a da-

Next

/
Oldalképek
Tartalom