Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

mindennapos madárnak számított. A Mátrában 1961-ben és 1997-ben is felbukkant. A Bükk területén az 1980-as évek elején szintén ritkán fordul csak elő. E madárfaj egy 1976-os felmérés szerint, az Északi Középhegységben 3 nagyobb területű gócponton élt, így a mátrai, a bükki és a sátorhegyi körzetben, mindenütt a bükkösök zonális területén. A bükk barkája és rügye fontos tápláléka e madárnak. Az egyre fogyó állomány megmentésére már 1979-ben javasolták, hogy a Mátrai Tájvédelmi Körzet területén létesüljön egy császármadár telep, ahol a mentett fészek fiókáit 100 napos korukig nevelik, majd a megerősödött fiatalokat visszajuttatják természetes élőhelyeikre.

76 A XIX. században még vadászták, az utóbbi évtizedekben a száma igen megfogyatkozott, s jelenleg szigorúan védett. A császármadár állományra az utóbbi évtizedekben a legnagyobb veszélyt az elszaporodott vaddisznók kártétele jelenti. A XIX-XX. századforduló táján bekövetkező császármadár állomány csökkenés kapcsolatban van a vaddisznó eredeti, optimális élőhelyei nagy részének a megszűnésével. A Tisza szabályozásával ui. eltűntek a vaddisznó eredeti élőhelyeit nyújtó ártéri erdők, mocsarak, s e nagy alkalmazkodó képességű vadfajunk a XIX. század második felében szinte inváziószerűen vonult fel a Tisza térségéből északra, a hegyvidék erdeibe, ahol eredetileg csak kis számban fordult elő.

77 Fácán (Phasianus colchicus) A közismert fácán (Phasianus colchicus) Kis-Azsiától Mandzsúrián, Dél-Kinán át Japánig terjedő hatalmas területen él. Valamennyi földrészre, így Európába is betelepítették. Az itt élő örvösfácán vagy vadászfácán a betelepítésben fő szerepet játszó 4 alfaj kereszteződéséből létrejött forma. A fácánról már sokan kimutatták, hogy kisázsiai eredetű madárfaj, és már az ókorban elterjedt Európa egy részében. Ennek alapján feltételezik, hogy a fácánt a rómaiak hozták be Pannóniába. Miután azonban már a rómaiknál zárt helyen tartott vad volt, nem valószínű, hogy a népvándorlás korában el tudott volna itt szaporodni. Legrégibb írásbeli adata a Kárpátmedencei előfordulásáról Szamota oklevélszótára szerint 1457-ből való: „Supra Silvam Facyanberek" nevezik. Ezek szerint ez a legelső utalás egyben megadja, hogy fácános kertben tartották, s valószínűsíti középkori hazai betelepítését. Ritkaságát jelzi, hogy Beatrix királyné 1488-ban a ferrarai hercegnek küldött fácánokat kedveskedésül. Bonfini szerint Budán a királyi parkban lévő madaras kertben is volt, amelyet vasháló vett körül. Oláh Miklós szerint a csepeli vadaskertben is tartottak fácánokat. A madár jelentőségét mutatja az 1504. 9. kép. Fácán (Phasianus colchicus) 76 CZÁJLIK Péter 1978-79. 108-109., 127. 77 CZÁJLIK Péter 1978-79. 126.