Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

évi Ulászló-féle törvény, amely tiltja a jobbágyoknak a vadászatát. 1489-ben Estei Hippolit esztergomi udvarába, az érsek Naszvadon és Gután felállított fácánkertjei szolgáltatták az ínyencségnek számító madarat. Hódoltság alatti és utáni elterjedését a régi Magyarországon nagy számban létesült egyhá­zi és világi uradalmi fácánkertek nagyban elősegítették. így történt ez Heves megyében is. Ilyenek voltak Aldebrőn, Átányban, Erdőtelken, Füzesabonyban, Hatvanban, Heréden, Heve­sen, Kerecsenden, Kömlőn, Nagytályán, Párádon, Sirokon, Tarnamérán, Tarnaörsön, Tiszanánán. Összesen 15 Heves megyei fácánkert létezett a XVIII. század eleje és a XX. szá­zad eleje közti időszakban. A fácán húsából kitűnő ételek készíthetők. A fácánból készült ételek egyikének, a szeg­füves lével készült fácán receptje, egy XVI. századi végi szakácskönyv szerint a következő:"Bort forralj meg, ha vér vagyon tölts hozzá, ha penig nincsen diót törj meg és tölts ecetöt reá, kenyér szeletöt, és szűrd meg, aztán hogy megszűröd, vess mézet, borsot, fa­héjat, tengeri szőlőt, 19 hagymát vágj bele és főzd szépön. A vadhússal szintén ilyen módon cselekedjél mindönképpen, hanem hogy csak a mondottat vessed ebbe, és benne főzzed, mert ennek ez az ő tisztössége."* 0 1946-ban Legányi Ferenc egri természetbúvár írt le Eger határában egy kistermetű sólyomfajtát. Megfigye­lései szerint e madár a Nagy- és Kiseged parlagjának bokrain fészkel. E madár a tojásait vagy a puszta földön, vagy lengő ág végén lévő kezdetleges fészekbe rakja. Az egriek kis kábának hívták ezt a madarat, amely sok kis énekesmadarat és verebet elfogyaszt. 81 Valaha más­hol is megvolt ez a ragadozó madár. Kaba (Hajdú-Bihar megyében) 1365-ben már létező település, erről vette a nevét. Ami még érdekesebb, a napjainkban Túrkevéhez tartozó Kaba településnév már 1213-ban előfordul a Váradi Regestrum bejegyzései között, s a településrészt ma szintén Kiskabának nevezik. 82 1808-ban Lipszky Já­nos helynévtárában Kis-Kaba nevű prédium Biharban, és az előbb említett Kunságban is található. 83 Egerben külön városrész a Sólyom utca vagy Szabad­hely nevű terület, akiknek lakói futárszolgálattal tartoz­tak a XVI. században a várnak. Ezek szabadosok, olyan kiváltságosak, akik ősei a püspökség alapítása idején a püspök solymárai, szolgáltató népei lehettek. 78 CSŐRE Pál 1980. 159. 79 A török szőlő kifejezés az egykori tengeri vagy törökbúza = kukorica jelentésének az analógiája alapján elképzelhető, hogy a török szőlő, s a tengeri szőlő szavak azonos értelműek. Ha ez igaz, akkor viszont a ten­geri szőlő a ribizlivel azonos. A tengeri szőlő ugyanis a ribizli egyik régebbi magyar neve volt, a borfüge és a veres szőlő mellett. -A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, 1976. III. 412. 80 RADVÁNSZKY Béla 1879. IIL 741. 81 KOLACSKOVSZKY Lajos 1946. 170. 82 KISS Lajos 1978. 83 LIPSZKY, Johannes 1808. 281. Sólyomalkatúak 10. kép. Kabasólyom (Falco subbuteo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom