Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

időszakában. Az egyik titkos antiszemita egyesületet épp az a Bachó László szervezte 1919. végétől, aki az 1940-es években a gyöngyösi zsidóság történetének „objektív" földolgozására vállalkozott. Belépéskor a szervezet tagjai ünnepélyes fogadalmat tettek, vállalva, hogy kíméletlen harcot folytatnak a zsidóság, a szabadkőművesség, a szociáldemokrácia, liberalizmus, kommunisták ellen.

43 Megváltozott a zsidókérdés megítélése is. Eddig mint felekezeti probléma merült föl, Dr. Somogyi István azonban lapjában már 1920-ban meghirdette Nem felekezeti kérdés többé a zsidóság, hanem faji probléma... "

44 A kézrekerített kommunisták elleni megtorló eljárást is megpróbálták antiszemita hecckampánnyá alakítani. Noha az egri kir. törvényszék 1920. áprilisában Gyöngyösön lefolytatott tárgyalásán Nemecz József volt az elsőrendű vádlott, mégis a zsidó származású vádlottakra hivatkozva megkísérelték felszítani a zsidóság ellenes hangulatot.

45 Az izgatás elérte célját. Leginkább a fiatalságot sikerült nyílt antiszemita kiállásra rábírni, ezen belül is meghatározó volt a nyíltan antiszemita Gyöngyösi Atlétikai Klub „saját nevelése".

46 Leglátványosabb zsidóellenes kilengésre 1920. elején került sor, az első nemzetgyűlési választások idején. Dr. Bozsik Pál plébános, képviselőjelölt választási esélyeit javítandó, a fővárosból egy kisebb ébredő-csoport (ÉME) érkezett. A budapesti vendégek éles zsidóellenes beszédeket tartottak. ,,...Számosan kapát, ásót, fütyköst, dorongot, korbácsot és boxert ragadtak és így felfegyverkezve haladtak a város központja felé, az útjukba került zsidókat elverték, az ablakokat, néhol a kapukat betörték, riasztópisztolyokat sütöttek el, mire a zsidók elbújtak házaikba és bezárták a kapukat. A Jókai Mór-utcában egy zsidó ház sem maradt épen, a tüntetők néhol leverték az ablakpárkányokat és leszakították az esővízcsatornákat is...Ez a többszázfőnyi csoport felvonult a Kereskedelmi Csarnok épülete elé...Miután a Kereskedelmi Csarnok kiszolgáló személyzetét a járőrök ártalmatlanná tették, a budapesti csoport vezetője néhány emberrel a ruhatáron keresztül behatolt a Kereskedelmi Csarnok nagytermébe és egyik kezében órát, a másikban korbáicsot tartva, felszólította a zsidókat, hogy 5 percen belül távozzanak, majd elhagyta a helyiséget. Elsőnek egy estélyi ruhás egyén lépett ki és arra hivatkozva, hogy ő református, szabad elvonulást kért, de nem kapott. Utána a vendégek, mintegy harmincan, egyenként szállingóztak ki a Csarnok nagyterméből és utat kerestek a menekülésre. De a sorfalat álló tüntetők valamennyit feltartóztatták és "adjátok tovább"jelszóval tettleg bántalmazták. "

4J Ahogy a forradalmi időszakot egy pogrom vezette be 1918-ban, úgy a végpontját is egy pogrom jelölte ki. A bethleni konszolidáció idején a korábbi asszimilációs időszak azonban már nem tért vissza. Nem csak a törvényhozás által elfogadott Numerus clausus jelezte, hogy nem mosódhat el a különbség felekezet és felekezet között. A gyöngyösi zsidóság közvetlenebb atrocitásoknak is ki volt téve. Például a Gyöngyösi Atlétikai Klub 1920-ban elhatározta - csatlakozva a MOVE-hoz —, hogy az egyesületben nem túr meg többé zsidót. 43 BACHÓ László, Dezséri 1942. 19-20. Közli az antiszemita fogadalom 14. pontját is. 44 Gyöngyös és Vidéke 1920. február 29. 45 Börtönbüntetést egyébként a zsidó származású kommunista vezetők közül Gergely Danó, Schwartz Ármin, Fenyvesi Gábor, Friedmann Ernő, Nádas Márton, Hersch Izsák, Stern Pál kaptak. 46 BACHÓ László, Dezséri 1942. 9. 47 BACFIÓ László, Dezséri 1942. 41. Dr. Bozsik Pál plébános az eseményekről csak utólag értesült, szabadulni is igyekezett azonnal kellemetlenné váló túlbuzgó korteseitől. Bachó László felrója a megvert zsidóknak, hogy "másnap a bántalmazott zsidók bekötött fejjel, arccal, vagy karral, tüntetve sétáltak az utcán, olyan is volt, aki mankóval bicegett... "