Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

Az összes zsidó sportolónak el kellett hagyni a GYAK-ot.

48 1925-ben a Gyöngyösi Kaszinó Egyesületből űzték ki a fajvédők a zsidókat, pedig jóformán azok tagdíjai tartották fenn az Egyesületet.

49 A társasági életben is megtörtént a szakítás, hisz a zsidók mostmár tényleg csak a Kereskedelmi Csarnokba járhattak, a keresztényeké maradt a Kaszinó. 10. kép Horthy Miklós darutollas vitézeivel a gyöngyösi vasútállomáson. MM. Fotótár 9305. A hasonló feszültségek, a városban nyíltan jelenlévő antiszemitizmus természetes velejárója, hogy fokozatosan csökkent a zsidó felekezetűek lélekszáma Gyöngyösön.

50 Az 1920as népszámlálás idején 19 715 lakosból 2250 fő volt izraelita, míg 1930-ban a 21 281 fős növekvő népességből csak 2136. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a világháborút követően jó pár család érkezett a Trianon előtti határokon belülről, valamint korábban a Monarchiához tartozó területekről, jól érzékelhető a tősgyökös gyöngyösi zsidóság fogyása. Az 1920-as évekből a helyi foglalkozási megoszlását is ismerjük az izraelitáknak. A 600 családból 524 fizetett adót, ebből

51

: 48 Ekkortól szakadt ketté a város sportélete, mert a GYAK mellett majd ezért válik jelentőssé a GyKSE, a Gyöngyösi Kereskedők Sportegyesülete, vagy ahogy az egész város hívta: "gyekase". 49 BACHÓ László, Dezséri 1942. 50. 50 Oka a kikeresztelkedés nem lehetett, mert 1919-től 1942 nyaráig mindösszesen 40 gyöngyösi zsidó keresztelkedett ki. 27 fő katolikus, 13 fő református hitre tért át. BACHÓ László, Dezséri 1942. 84. 51 ÚJVÁRI Péter 1929. 331.