Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

kezdődött agyérelmeszesedése, idegkimerültsége (amelyhez bizonyára hozzájárult a Móricz-szobor körüli megaláztatása) 1956 márciusában szívtrombózist kapott; gyakran volt a kútvölgyi- és a MÁV kórház, majd a balatonfüredi szívkórház vendége. Debrecen, a szülőház, gyermek- és fiatalkora egyre élénkebben foglalkoztatja. Máriának írja Balatonfüredről, zenehallgatás után: „Szép volt, különösen egy Verdi darab. Utána nézek, mi a címe. Kisdiák koromban hallgattam a nagy kollégium ablakán át. Úgy megragadt, hogy kis segítséggel elfütyülhetném" f'

2 S aztán addig-addig gyűlnek az emlékek, hogy Koczogh Ákosék kívánságára sorra le is írja azokat. Veres Péter - egykori Ady Társaságbeli ismerőse -, aki 1955-ben a magyar művészet nemzeti jellegéről beszélt kútfigurája kapcsán - ugyancsak az írások összegyűjtésére buzdítja az idős Mestert: „hogy a te örök életedről többen is tudjanak, s hogy lassan az egész magyar nép tudhasson, amely neked is oly kedves, és mindenek felett való, mint nekem - mint nekünk - ezt a kis önéletrajz félét, amit most olvastam tőled, ne hagyd félbe, mondd el még a többit is. Ez is van olyan fontos, mint a magyar népnek is, de különösen a jövendő új Medgyessyjeinek, akiknek az élete aligha lesz könnyebb a sznobok és eklektikusok hálójában, mint a tied volt, a klasszikusé - a népi klasszikusé" . . ,

a 1956 októberében, a nagysikerű műcsarnoki és hódmezővásárhelyi kiállítás után debreceni bemutatóra került sor a Déri Múzeumban. Tárlatvezetések, műelemzések, és Basilidcs Ábris nagyszerű filmjének bemutatói egészítették ki a tárlatot. A debreceni művészeti köztudatot megmozgatja ez az esemény, s kiindulópontja lett újabb terveknek.

44 A kezdeményezők az egyetem, a Déri Múzeum, a Városi Tanács szakemberei: Juhász Géza, Koczogh Ákos, Kádár Zoltán, Menyhárt József, Bőgel József voltak. Részben magánerőre, részben a Múzeumbaráti Kör, a Hazafias Népfront erejére építettek a Körösi Csorna Sándor relief bronzba öntésénél, a Sántha-emlékplakett, a „Pihenő leányka", az Arany-szobor, valamint a csak később megvalósuló művek elhelyezésénél.

45 A szobrász 1957 januárjában kezd a debreceni Idegklinika falára kerülő Sánthaemlékplakett készítéséhez. A kifogások és a súlyosbodó betegsége miatt a megbízatást Pándi Kiss Jánosnak adja át. A városi műemléki albizottság 1957 februárjában Arany János-szobor felállítását határozta el Debrecenben. Tervük lelkes támogatást talált a városi értelmiség és diákság köreiben. A Mester boldogan mutatta az őt felkereső debreceni „küldöttségnek" kisdiákkori rajzát Tóth Gábor debreceni vincellérről, mondván: „Lerajzoltam, mert arra gondoltam, hogy ilyen lehetett Arany János. Már akkor tudtam, hogy megmintázom egyszer."® 1957. március 15-én megkapta második Kossuth-díját. Áprilisban agyérgörcscsel vitték kórházba, de több hónapos betegsége alatt is ellenőrizte Megyeri Barnának (1920-1966), az azóta már fiatalon, tragikusan elhunyt tanítványának munkáját: a portré durva felrakását. A végleges munka a Mester alkotása: az arc finomítása, karakterének megadása, őszre elkészült a szobor, Medgyessy utolsó köztéri alkotása. Az októberi szoborayatásra személyesen is eljött Medgyessy - s bár