Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)
A ma is virágzó köznemesi ágak
leverése után újra Málnáson gazdálkodott. Első felesége 1867. február 19-én elhunyt. Semsey Tamás néhány év múlva újranősült. Második feleségével, Solymosi Máriával Szabadkára költözött, ahol nagy nyomorúságban éltek. Erről tanúskodnak Hampel Józsefhez írt levelei. Hampel apósa, Pulszky Ferenc volt, aki 1869-től a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt, és az ő közbenjárásával próbált rokonától, Semsey Andortól segélyt kérni. 90 Az egyik, 1887. október 11-én kelt levelében így írt: „Egy 86 éves agg harcosnak a zordon tél beálltával se meleg ruhája, se meleg szobája, dideregve kél s dideregve fekszik le iszonyú köhögések kíséretében". 91 Ebben a levelében, mint egy korábbiban, ismét Semsey Andor pártfogásába ajánlja második feleségétől, Solymosi Máriától származó Aladár fiát, aki Nagyszebenben a Mária Therézia-árvaházban hatodik osztályos, kitűnő tanuló gimnazista. Semsey Tamás 1900-ban, Szabadkán halt meg, második felesége, Solymosi Mária pedig Debrecenben 1912-ben. 92 Fiuk, dr. Semsey Aladár 264 ' (1872-1951) 1922 és 1938 között Újpest város polgármestere volt. Ma a főváros IV. kerületében a Semsey Aladár tér viseli a nevét. Aladár leányát, Margitot Burghoffer Géza vette nőül. Burghoffer Géza állatorvos 1922-ben a budapesti közvágóhídon helyezkedett el, ahol jól működő laboratóriumot rendezett be. Dr. Bíró Géza professzor, az Állatorvos-tudományi Egyetem élelmiszer-higiéniai tanszékének vezetője szerint ő tekinthető a magyarországi bakterológiai húsvizsgálat megteremtőjének. 93 A harmincas években közhivatali funkciói miatt a nevét magyarosítani kellett. Saját és gyermekei nevének a felesége nevét, a Semsey családnevet választotta. Dr. Semsey Géza a székesfővárosi közvágóhidak igazgatója, egyetemi tanár és az Állatorvosi Tisztivizsgáló Bizottság tagja volt. (Lásd a X. számú genealógiai tábla.) A 18. század közepén hosszabb ideig Abaúj vármegye főispánja volt és Nagy Iván szerint 1750 körül a semsei kastélyt újra felépíttette az a Pál (145) , akinek Péter fiától származik a legtöbb ma is élő magyarországi Semsey ág90. vö.: Semsey Tamás levelei az OSZK-ban. 91. vö.: Semsey Tamás levelei az OSZK-ban. 92. HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltár - Debrecen város halotti anyakönyvei XXXIII. 1.18. C/40 1912. évi 1058 sz. bejegyzés 93. Élet és Tudomány 1995/30. 958.
