Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

A ma is virágzó köznemesi ágak

Péter sárosi alispán harmadik fiától, Mihálytól ered a komlóskeresztesi (Lásd a XI. számú genealógiai tábla.) és a hrabóci alág. (Lásd a XII. számú genealógiai tábla.) Semsey Mihály

083

' őrnagy a családi hagyomány szerint részt vett a napóleoni háborúkban, harcolt a lipcsei csatában s ott szerezte őrnagyi rangját. Mihály felesége a régi nemes családból származó Tahy Klára volt. Három fiúgyermekük közül Eduárd

(208) testőrtiszt, majd dragonyos tiszt volt. Nágel Annával, egy bécsi törvényszéki bírónak a leányával kötött házas53. kép. Semsey Mihály őrnagyról készült ságábÓl Született RemÍgÍUS

(266) festmény nevu- fiuk, aki Prokopovits Máriát vette feleségül. Felesége lengyel főnemesi származású család tagja volt. Ősei 1600 körül telepedtek Magyarországra, és 1799-ben kaptak magyar nemességet

94

. Édesapja már magyar nemes, földbirtokos Prokopovits Ferenc Miksa táblabíró volt. H ázassa gukból öt gyermek született, négy leány és egy fiú. Tibor

(343)

, aki jogász, majd tanár volt, háromszor nősült. Tibort 1913-ban kinevezték Léva város katonai parancsnokának, emiatt a trianoni békeszerződést követően családjától elválva Magyarországra menekült. Második felesége Ede fiával csak később követte. A Bethlenkormány idején a család elsősorban a Trianon miatt bekövetkezett vagyonvesztés és a családfő munkanélkülisége miatt létbizonytalanságba került. Semsey Tibor válása, majd 1925-ben újranősülése után 1947-ben bekövetkezett haláláig alkalmi munkából tartotta fenn magát és családját. Fiai közül Ede

(390) magántanulóként tette le a reáliskolai érettségit, ezt követően egyedül élt Pesten, és hosszú ideig kőműves melletti napszámos, 94. Illéssy János és Pettkó Béla: A királyi könyvek jegyzéke a bennük foglalt nemesség czim, czimer és honosság adományozásoknak 1527-1867. (Budapest, 1895, facsimile 1998). 174.