Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

gében nagyon fontos, hogy kilendítették a paraszti gazdálkodást az évszázadok alatt megszokott medréből s mind több teret engednek az egyéni kísérletezéseknek. Egyre többen írnak, beszélnek már a modernizálódó kisüzemek világpiaci feladatiról, lehetőségeiről,

110 a kisüzemek technikai, gépesítési lehetőségeiről.

111 Ezek a tényezők a magyar mezőgazdaságot mindinkább igyekeznének bekapcsolni a világgazdaság vérkeringésébe s keresik azokat a lehetőségeket, melyek segítségével meg lehetne oldani a standardizálás (egységes, szabvány szerinti minőség szavatolása) s a gazdaságosság követelményeit. Igen nagy szerepet kapnak újra a különböző kísérleti, fajtanemesítő telepek (Monor, Bánkút stb.), melyek segítségével többek közt sikerül a világpiacon is érdeklődést felkelteni a kis csomagokban árusított magas sikértartalmú búzáinkkal, az ólomzárolt lucernamaggal, bizonyos kerti magvakkal stb. Az 1930-as évek végétől újabb paraszt gazdaifjú csereakciókat szerveznek Németországba, főként Dániába. így szinte ideálként jelennek meg nagyon sok helyen a dán szövetkezetek, bár ezek hazai elterjesztésére még nincsenek meg a technikai és szervezeti feltételek.

112 Kétségtelen, hogy áttételesen hatást gyakorolt a paraszti öntudat, ennek megfelelően a korszerűbb gazdasági műveltség ébresztésében a népi írók mozgalma, a Bartha Miklós társaságtól kiinduló falukutató mozgalom, s nem utolsósorban az úgynevezett népfőiskolák népszerüsödése." Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy 1938 után előtérbe kerül a paraszti gazdaságok gépesítésének a gondolata. Az most már általánosan elfogadott tétel, hogy a gép önmagában nem oldja meg a rentábilis termelés gondját, sőt, ha közben munkaerőfelesleget termel, akkor súlyos társadalmi gondokat okoz."

4 A mezőgazdaság gépesítésének tehát komplex feladatai vannak.

115 Első feladat a hagyományos eszközök minőségi javítása, vagyis a kisparaszti gazdaságokat is olyan eszközökkel kell ellátni, amelyekkel már minőségi munkát lehet végezni. Ezért arra kapacitálják a mezőgazdasági gyárakat, hogy ne csak a termelést fokozzák, hanem igyekezzenek újabb és célszerűbb gépeket, eszközöket gyártani.

116 Nagy súlyt helyeztek az eszközök és üzemanyagok szabványosítására. (Ez a gyári eszközök 110 Gesztéi-Nagy László 1943. 17. 111 Erdei János 1944; Ihrig Károly 1944. 73-76; Sass Gábor-Molnár Béla 1944. 122; Kelemen Móricz 1944. 5-11. stb. 112 Boldizsár Iván Bp. é. n. 113 Kerék Mihály 139. 241. skk. 114 Szafka Elek 1932. 259-283. 115 Sass-Molnár 1944. 122. skk. 116 így 1936-1944 között az északi peremterületek kivételével mindenütt kiszorultak már a múlt századi Vidats-, Gubitz- stb. rendszerű ekék, s helyette a vezérlánccal, állítható vánkossal szabályozható, tükörpáncél kormánnyal ellátott Sack-rendszerű ekék terjedtek el. Ennek különböző méretű változatait hazai gyáraink, különösen a Hofher-Schrantz-Clayton-Shuttleworth, a Kühne, a csepeli Weisz Manfréd gyár megbízható minőségben és megfizethető áron állították elő. Mind nagyobb népszerűségre tettek szert a Kühne gyár „Falu-drill" 12 soros vetőgépei, melyet már két lóval, sőt két tehénnel is lehetett vontatni. 1937-1942 között ennek következtében a terméseredmények átlagban 3040%-kal emelkedtek. Sárközi stb. 1959. 108-110. 250