Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

re több javítással, korszerűsítéssel több új konstrukció is született.

411 A rosták elterjedéséről sokat olvashatunk az 1860-as évektől kezdve.

41 A magtisztító eszközök azonban mégsem jutottak el minden parasztudvarba. Később már nem is volt rá szükség, mert a cséplőgépek a maguk többszörös magtisztítók, osztályozó szerkezetükkel elvégezték azt a munkát, amely a gabonafélék házi és piaci felhasználásához elegendő volt. Annál is inkább, mert a XIX. század második felének malmai szintén rendelkeztek magtisztító gépekkel, melyek őrlés előtt még egyszer megrostálták a szemet. A gőzcséplőgépek elterjedése után a szórórosták használata általában olyan magra szorítkozott, amelyet abban az időben még nem géppel csépeltek ki (a napraforgó, répamag stb.). Ezért a rosták fejlett kölcsönzési rendszere fejlődött ki, érdekes azonban, hogy a kölcsönzésért egyes helyeken nem kértek díjat, hanem puszta szívességből adták egymásnak, rendszerint rokoni, szomszédi vagy műrokoni csoportok használták közösen. A rosták nem mindenütt lettek kapitalista munkagépek, a régi közösségi paraszti munkarendbe illeszkedve maradtak. A búzatisztításnak a cséplőgép meghonosodása után is fontos eszköze maradt a konkolyválasztó gép, mivel a konkolyt a cséplőgépek nem választották ki, viszont a vetőmagot minden évben meg kellett attól tisztítani. A konkolyozót szintén csak a módosabb gazdák és az uradalmak vásárolták meg, a parasztok nagyobb része ezt is kölcsönben használta, de használatáért már rendszerint bizonyos meghatározott részt kellett fizetni a gép tulajdonosának. Ezért egyesek nyerészkedési célból is tartottak konkolyozó gépet, az bizonyos idő múlva megkereste a saját árát. Az említett 1895. évi statisztika számot ad a magtisztító gépekről is az or' u 413 szagban: Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok Rosta 24 048 229 978 17 447 10 424 Konkolyozó 1078 9 326 6 198 4 050 A csigatriőr és más, újabb magtisztító gép a parasztság körében az első világháború előtt ismeretlen volt. Viszont a rosták és konkolyozók szinte teljesen kiszorították a szórás régebbi különböző módozatait, nem számítva azt a néhány kg babot, borsót vagy más magot, melyet házi fogyasztásra termeltek. Részleges eszközváltás: fa-vasborona. Vannak olyan eszközök, gépek, melyek eredetüket tekintve nem fiatalabbak az előbbieknél, korszakunkban mégsem 411 GubiczA. szórórostája: Gazdasági Lapok 1858. 261. Szabadalmazott Vidats-rota: Kertészgazda 1866. 686. Árpatriőr: Mezőgazdasági Szemle 1890. 456. „Express" szelelörosta: uo. 1889. 262. Lukáts Zs. úrhidai rostája: Gazdasági Lapok 1875. 472. 412 Falusi Gazda Naptára 1866. 37; Gazdasági Lapok 1864. 421; Galgóczy 1865. 126-127; Kertészgazda 1867. 72; Galgóczy 1877. III. 69. - A magtisztító gépek iránt az érdeklődés egyre fokozódik. Mezőgazdasági Szemle 1889. 262, 1890. 129. 413 L. a 369. sz. jegyzetet. 215