Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Lovas cséplőgépek 0 Liptó, Máramaros, Zaránd, Kővár vidéke, Hajdú kerület 1-10 Csanád, Csongrád, Közép-Szolnok, Krassó, Kraszna, Torna, Ugocsa, Turóc, Ung 10-20 Arad, Árva, Békés, Szatmár, Temes, Trencsén, Zólyom 20-40 Baranya, Bihar, Esztergom, Gömör, Mosón, Sáros, Szabolcs, Szepes, Torontál 40-60 Abaúj, Bereg, Borsod, Nógrád, Jászkun kerület 60-80 Bars, Hont, Zala, Zemplén 80-100 Pozsony, Sopron 100-200 Győr, Heves, Komárom, Nyitra, Somogy, Tolna, Vas 200-nál több Bács-Bodrog, Pest, vezet Fejés (298). Erdélyben 4 megyében nincs, 18 megyében 1-10, 3 megyében 10-20, 1 megyében 20-30. Tehát 1871-ben 9 megyében még egyáltalán nem volt cséplőgép, viszont Pest megyében az 1870-es években már csaknem minden fejlettebb gazdaságban géppel csépeltek,

394 bár ugyanakkor a parasztok még mindig inkább nyomtattak. 95 Egy névtelen levelező még 1883-ban is panaszkodik, hogy az Alföldön évente temérdek gabona megy kárba a lassú s tökéletlen nyomatás miatt.

396 Szüts Mihály is csak ekkor kezdi biztatni a debreceni gazdákat cséplőgép beszerzésére.

397 Az 1880-as években már egyre többször olvashatunk arról, hogy parasztok is szereztek be járgányos cséplőgépet. Mosón megyében 1878-ban már 81 cséplőgép közül 64 nem az uradalmaké volt, igen sok köztük a paraszti szövetkezeté.

9 Az 1880-as évek végén már tízezernél több cséplőgép dolgozik az országban, de Tormay Béla mégis ekkor csaknem egyöntetűen nyomtatásról ír.

399 Meglehetősen szórványos adatainkból azt állapíthatjuk meg, hogy a kézi cséplésről és a nyomtatásról a géppel való cséplésre körülbelül az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején történt meg a döntő átváltás. Ettől kezdve mind többet olvashatunk arról, hogy a cséplőgép a faluba s eljutott. Esetleg úgy, hogy az uraság a cséplőgépével bércséplést vállalt a parasztoktól, vagy úgy, hogy a módosabb gazdák közösen lovas vagy gőzcséplőt vásároltak. Még gyakoribb eset azonban, hogy tőkével rendelkező vállalkozó cséplőgépet vásárolt kizárólag bércséplés céljából.

400 Meg kell jegyezni azonban, hogy a peremvidékeken ebben az időben meglehetősen elterjedtek a kézi hajtású cséplőgépek is. 394 Galgóczy 1877. III. 65, 69, 87, 131, 207. 220, 327, 358, 366. 395 Falusi Gazda 1875. 130; Árpád 1876. 184-185; Gazdasági Lapok 1874. 571. 396 Erdélyi Gazda 1883. 268-269. 397 Szüts Mihály 1883. 187. 398 Sárközi-Szigetvári-Szilágyi 1959. 9. Hasonló jelenségekkel még Erdélyben is találkozunk. Erdélyi Gazda 1882. 245. Ugyanígy Zemplén, Szatmár megyében. Viczmándy 1884. 4-8; Papp B. gyűjtése 1961-ben Porcsalmán (Szatmár m.). 399 Tormay 1898. 436-^137; hasonlóképpen Gothard 1888. 244-253; Falusi Gazda 1888. 137. 400 Bagy B. Békés megyei gyűjt. Etnológiai Adattár, Néprajzi Múzeum 3538/24. sz.; Szabó Z gyűjt. Nagylétán (Bihar m.) 1960-ban; Hódos E. gyűjt. Hajdúszováton (Hajdú m.). - BencsikJ.: Takarás és nyomatás Tiszacsegén, kézirat 2. 1; Varga Gy. gyűjt. Kovácsvágáson, 1954-ben (Zemplén m., mindezek a gyűjtők birtokában); Réti 1900. 83. 208