Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Az új gépek megjelenése azonban ekkor még mindig nem szorította ki teljesen a cséplést és a nyomtatást. Szüts Mihály azt írja 1892-ben Debrecenből, hogy „változatos kép tárul itt a szemlélő elé, mert föltalálja tarka vegyülékben minden fokozatát a legbelterjesebb gazdaságoknak. A hármas ekétől a faekéig, a Howard-boronától a gőzcséplőig minden van. Tért és tápot talált a haladás emitt, még amott a szérűn nyolc lóval való nyomtatás akaratoskodik a cséplő alkalmazása ellen."

401 Országos viszonylatban is így áll a helyzet, bár a Hajdú kerület a technikailag elmaradottabb mezőgazdasági tájhoz tartozik. Az 1895. évben ismét statisztikai felvétel alapján tájékozódhatunk a cséplőgépekről.

402 Magyarországon ekkor 8920 gőzcséplő-, 46 814 lovas cséplőgép volt. A gépek birtokkategóriánként a következőképpen oszlottak meg: Birtokkategória Gőzcséplőgép Lovas cséplőgép Birtokkategória darabszám % darabszám % Törpebirtok 422 4,73 2 636 5,62 Kisbirtok 2 195 24,60 41399 88,46 Középbirtok 2 852 31,98 2 265 4,82 Nagybirtok 3 451 38,69 518 1,10 Egy cséplőgépre a következő szántóterület esett (holdban): Birtokkategória Gőzcséplőgép Lovas cséplőgép Törpebirtok 3246 521 Kisbirtok 5319 282 Középbirtok 1144 1440 Nagybirtok 1148 7648 A gőzcséplő tehát még ekkor is inkább a közép- és nagybirokosok gépe. A kis- és törpebirtokosok kategóriájában szereplők minden bizonnyal bércseplők vagy társas gépek. Ezzel szemben a járgányos cséplőgépek túlnyomó többsége a kisbirtokosoknál található. Minden valószínűség szerint az 50-100 holdas gazdag paraszti birtokokon van a legtöbb. Ugyanakkor a járgányok a nagybirtokról már kezdenek kiszorulni. Valószínű, hogy a járgányos cséplők éppen ekkor voltak legnagyobb számban találhatók. A gőzcséplő ugyanis még nem honosodott meg teljesen a faluban, de néhány év múlva már a járgányos cséplők lassan visszaszorultak, majd teljesen el is tűntek. Az első világháború után már cséplésre nem is igen használták, legfeljebb szecskavágók tengerimorzsoló, daráló hajtására. Érdemes a fenti évi felvétel alapján megfigyelnünk a cséplőgépeknek megyénként - csökkenő sorrendben - való elterjedését:

403 401 Szüts 1894.43. 402 L. a 369. sz. jegyzetet. 403 A törvényhatósági városok adati az illető megyékben benne foglaltatnak. Az 1895. évi statisztikai adatokat az 1872. évi felméréssel nem lehet reálisan összevetni, mert nem azonos szempontok szerint történt az anyaggyűjtés, és közben a vármegyék beosztása is megváltozott. 209