Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

A magmennyiség szabályozása mellett a vetőgépeknek még több fontos technikai problémáját meg kellett oldani ahhoz, hogy akadálytalanul lehessen azokat használni. Ilyen probléma volt a csoroszlyák merevségének a feloldása rugalmas csövekkel, a csoroszlyák dugulásának a megakadályozása csúszó saruk alkalmazásával, a mag vetésmélységének a szabályozása megfelelő súlyozással stb. E technikai problémák megoldásával azonban megnőtt a vetőgépek vonóerő szükséglete, s természetesen áruk is. Egy 8-13 soros vetőgépet négy lóval kellett vontatni, s ára a 100 dollárt is elérte. így a századforduló előtt általában még csak a nagybirtokon terjedhetett el. Viszont az 1880-as évektől kezdve a mind több gyár műtrágyaszóró szerkezettel is ellátta, és alkalmassá tette a vetőgépeket a legkülönfélébb magok vetésére.

156 A kapitalista mezőgazdasági árutermelés egyik legfontosabb gépi eszköze a cséplőgép lett. Ez tette lehetővé, hogy a nagybirtokos néhány héttel az aratás befejezés után nagy mennyiségű, tiszta gabonát szállítson a piacra, s hogy ugyanakkor nagymértékben függetlenítse magát a munkaerő-kínálattól. A cséplőgépek alapelvében a cséphadaró munkatechnikáján alapul: a kalászokból a magot veréssel csépeli ki. A cséplés gépesítésének gondolata igen régi, még a XV-XVI. századokra visszavezethető, mégis csak a XVIII. század vége felé valósul meg.

157 A mai cséplődob elvén működő cséplőgépet először Andrew Meikle 1786-ban készítette Skóciában. (Ezért a hasonló elven működő cséplőgépeket skót cséplőgépeknek nevezték.) A szemet a falécekkel ellátott dob verte ki, mely kezdetben kb. 360-at fordult percenként. A későbbi gépeknél a dob fordulatszáma a 7-800-at is elérte. Volt ún. etetőhenger is rajta, amely a szálasgabona adagolását egyenletesen biztosította, továbbá két törekrázó rosta, ezek a szalma közül kirázták a szemet, és végül egy szelelőrosta, amely a nagyobb töreket kifújta. A meghajtó erőt ló, vagy a természetes energia (szél, víz) szolgáltatta.

158 A gyártás nem sokkal később a Garret-, Hornsby-, Barret-, Croskill-, Hensmann-, Holmes-, Williamson-, Exal-, Andrewes-gyárak, vették át, s készítményeik, némi módosítással, néhány év alatt elterjedtek Európában.

159 A XIX. század elejétől kezdve Amerikában is gyártottak lovas cséplőgépeket. Az amerikai gépek dobja azonban eltért európaiaktól, mert a dob felszínén körül 2-3 cm hosszú vasfogakat alkalmaztak, s ezek nem csupán kiverték, hanem ki is fosztották a kalászokat. Igaz, hogy így 156 Bálás Árpád 1876. 162; Lázár 1886. 168; Mezőgazdasági Szemle 1887. 181, 217. Az 1870-es évektől kezdve kísérleteznek négyzetes ültetőgéppel, de ez még 1914-ben sem olyan tökéletes, hogy haszonnal alkalmazhatnák. Bálás Árpád 1876. 160-162; Szatmári Gazda 1914. 4. - Hasonlóképpen olvashatunk 1866-tól kezdve burgonyaültető gépekről, ennek ellenére a burgonya géppel való ültetése az első világháború előtt nem tud elterjedni. Gazdasági Lapok 1866. 608-609. Mezőgazdasági Szemle 1890. 449; Köztelek 1893. 409. 157 Gothard 1888.244-253. 158 A Gazdasági Lapok névtelen cikkírója Marquis M.-nek tulajdonítja a cséplőgép feltalálását. Tény, hogy több résztalálmány után született meg a mai cséplőgép. Gazdasági Lapok 1852. 608-612; Stephens 1855-1868. II. 332; Erdélyi Gazda 1871. 105. 159 Stephens 1855-1868.11.335-338; Gazdasági Lapok 1857. 564-565, 1857. 166, 183-184. 174