Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

több szemet össze is törtek, ezért Európában nem voltak népszerűek.

160 Általában 2^4 lóerejű gépeket gyártottak. Egy 4 lóval vontatott cséplőgép 70-80 ke- resztet volt képes egy nap alatt kicsépelni, ami kb. 50 cséplőmunkás napi teljesítményének felelt meg.

1 ! A cséplőgépek technikai fejlődésének elsősorban az állati meghajtóerő szabott határt. Ezért volt nagy jelentősége annak, hogy gőzgépet kezdtek a cséplőgép hajtására felhasználni. A XIX. század első évtizedeitől Angliában és Franciaországban már kísérleteztek ezzel, de csak az 1840-es években jutottak el olyan fokra, hogy a gőzgéppel hajtott cséplők szériagyártása megindulhatott.

162 Különösen jelentősek ebből a szempontból a Clayton-Shuttleworth-gyár készítményei (1849-ben gyártották az első cséplőgépet),

163 melyek, elsősorban Angliában, igen rohamosan elterjedtek.

164 Komoly sikert először az 1855. évi párizsi világkiállításon arattak.

165 A gőzgéppel hajtott cséplőgépeknek több olyan előnye mutatkozott, melyekkel a lovasgépek nem vehették fel a versenyt. Először is növelni tudták a dob fordulatszámát (1000-1200 fordulat percenként), a dob mellé ün. toklászoló szerkezetet szereltek, amely a kalászokat összemorzsolta, így a szemet tökéletesen kiverte. A többszörös szalma- és törekrázó lehetővé tette, hogy a szalmában és a törekben egyáltalán ne maradjon szem. A kicsépelt mag megtisztítására kettő szelelő ventillátort és egész rostarendszert állítottak be, sőt 1865-ben megjelent a gépeken az ún. osztályozó henger, amely a kitisztított szemeket nagyság szerint négyfelé választotta.

166 Ugyanekkor már zsákoló szerkezetet is alkalmaztak, megjelent a golyóscsapágy s még több olyan szerkezet, mely a gépet tökéletesebbé és biztonságosabbá tette.

167 Schuppisser, a constanzi gépgyár igazgatója 1800 körül a dobra olyan „önetető"s biztonsági szerkezetet alkalmazott, mely veszély esetén automatikusan megállította a dobot. Az 1860-as évek végén azután megjelentek a kiváló acélszerkezetű svéd cséplőgépek,

168 s lassan mindazok a segédszerkezetek, melyek a cséplést tökéletessé teszik s a szemet piackész állapotban állítják elő.

169 A századforduló utáni években, főként Amerikában, megjelent a 160 Stephens 1855-1868, EL 339. 161 Gazdasági Lapok 1856. 38. 162 Az első olyan hordozható gőzlokomobilok, amellyel cséplőgépet hajtottak, 1812 körül bukkantak fel Angliában. 1839-ben már Franciaországból is érkezik hír gőzcséplőről. Sevin 1944. 240. 163 Sevin 1944. 31. 164 Gazdasági Lapok 1850. 733. 165 Erdélyi Gazda 1875. 307. 166 Sevin 1944.227-230. 167 Sevin 1944. 132. 168 Mezőgazdasági Szemle 1884. 29-33; Gazdászati Közlöny 1869. 214-215. 169 A Clayton-gyár 1864-ben magánjáróvá építi át a gőzgépet, Ransomes a szalmafűtést tökéletesítette, Mather újfajta, saját lendítőkerekén vontatható gőzmozdonyt szerkeszt stb. Sevin 1944. 243; Gazdasági Lapok 1858. 464-465. 1873.456-458,1873. 374; Mezőgazdasági Szemle 1885. 74-75, 1889. 175,260. 175