Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

akinek két feje vagy állatfeje van és lovon jelenik meg. Olykor ez a lény férfi, három fejjel, hosszú szakállal, tüzes farokkal és stary dziad a neve.

52 Csehországban és Morvaországban - mint arra utaltunk - a férfiruhába öltöztetett utolsó kévét igen gyakran öregnek (stary) vagy nagyapónak (dedo) nevezték.

53 Ez az elnevezés különösen a niederlausitzi szorboknál volt elterjedve. Az utolsó kévét, a staryt

5

* feldíszítették, felállították, olyan volt, mint egy férfialak. Ünnepélyes menetben vitték be a gazda udvarába. Arról a férfiról, aki az utolsó kévét kötötte, azt mondták: „Megfogta az öreget". Ez a kifejezés a szorboknál a cséplési szokásokban egészen a legutóbbi időkig fennmaradt. Aki a cséplésnél az utolsó ütést teszi, arról azt mondják: „Megütötte az öreget". Szalmabábot készítenek. Ez a stary. Az utolsó cséplőnek át kell dobnia egy olyan szomszéd kerítésen, vagy bele kell dobnia csűrjébe, aki még nem csépelt el. így vándorol a stary végig az egész falun. Végül a vízbe dobják.

55 A starym vonatkozó párhuzamokkal kapcsolatban Schneeweis E. az ukránoktól említ példát. Kutatásai nyomán megállapítja, hogy az ukránoknál azt az utolsó kévét, melyet karácsonykor az asztalra tesznek vagy a sarokba állítanak didnek, diduchnúk (nagyapa) nevezik. Hasonlóan did, diduch a neve a karácsonyi szalmának is, melyet ünnep után elégetnek, a kévét pedig kicsépelik és magjait a vetőmag közé keverik.

56 Amint említettük, a haha vagy stara babka, dedo, did a szláv népek hagyományában azonos szokáskörbe tartoznak és lényegében egyazon tartalom hordozói. Egymással ekvivalensek és a baba értelem szerinti jelentése lehet konkrétan öregasszony is, mint ahogy arra a baba névvel illetett antropomorf gabonabábuk, kévék ténylegesen mutatnak. Világosan kifejezésre jut ez ott, ahol a gabonaszálakból készített bábu kicséplése az öreg, az öregasszony halálát jelenti.

57 52 Bystron J. S.: i. m. 5-7. 53 SochánP.: i. m. 179-180. 54 Drechsler P. : Sitte, Brauch und Volksglaube in Schlesien.!!. Leipzig, 1906. 63. 55 Schneeweis E.: Feste und Volksbräuche der Sorben. Berlin, 1953. 162. 56 Schneeweis E. i. m. 1953. 102-104, 162. 57 Vö. pl. Frazer J. G.: i. m. 1928. 623-624.