Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Vida Lajos A háború után elveszíti magazin szerepét, a helyi politikai és gazdasági érdekek szószólója lesz. A szoboszlói környezet hozzájárult az ifjú Szép Ernő kultúra irán­ti fogékonyságának kialakulásához. Szép Ernő írásain kívül több forrá­sunk is van, arra nézve, hogy apja Szép Sámuel életmódjával is példát mutatott, és szellemi igényességre nevelte fiát. Frank Mihály szatmárné­meti rabbi szerint: „A lírikus édesapja finom lelkű, nagy tudású, művelt ember volt. Tanítványai rajongtak érte. Gyönyörű írása volt, ő vezette a hitközség jegyzőkönyveit.” Szép Sámuel a Vasút utcai olvasókör tagja volt, beszélt németül, sokat olvasott, szépen hegedült, egy időben a fiánál is szorgalmazta a hegedülés tanulását, nem sok sikerrel. A fiút inkább az olvasás és a rajzolás érdekelte. Gyerekkori rajzaival a felnőttek között is elismerést szerzett. Alexa Sándor gyógyszerész egy alkalommal beuta­zott Debrecenbe, hogy a legidősebb Szép gyereknek rajz és festő készle­tet vegyen.7 A gyógyszerész úr, ismerős volt Szoboszlón, mint az oktatás és a szegény gyerekek támogatója, több jól működő alapítványt hozott létre. II. Hajdúszoboszló Szép Ernő műveiben Szép Ernő ifjúságában legjelentősebb szerepe a hajdúkiváltságait elvesz­tő, alföldi mezővárosnak, Hajdúszoboszlónak volt. A másik jelentős vá­ros Mezőtúr iskolaváros, ahol diákkorának egy részét töltötte. Hajdúszo­boszló és Mezőtúr között, Debrecennek, a cívisvárosnak már halványabb szerep jutott. Szép Ernő egész életében nem tudott megbarátkozni Debre­cennel, annak ellenére, hogy város többször invitálta egy-egy művének megjelenése után, különösen Kardos Albert, a Csokonai kör elnöke, Kar­dos Pál és Kardos László egyetemi tanárok, az Ady Társaság alapítói. Ugyanakkor Hajdúszoboszlót és Mezőtúrt örökre megőrizte emlékezeté­ben, sőt regényei és novellái színtereként is gyakran választotta. Első verses kötete, Első csokor címen mezőtúri diákkorában, 1902. június végén jelent meg. A versek egy része Hajdúszoboszlón íródott, a másik Mezőtúron, ahol a Kolosváry Aladár magyar tanára egyengette útján az irodalom felé. Kolosváry volt az önképzőkör tanárelnöke, ő szerkesztette a Mezőtúri és Vidéke hetilapot is, szerkesztő munkájában befogta tanít­ványát is. Kolosváry Aladár biztatására és segítségéveljelent meg az ifjú poéta verseskötete is. Kolosváry Aladár maga is íróember volt, ő fejezte 7 Délibáb 1929: 20-23. 340

Next

/
Oldalképek
Tartalom