Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza
Vida Lajos A háború után elveszíti magazin szerepét, a helyi politikai és gazdasági érdekek szószólója lesz. A szoboszlói környezet hozzájárult az ifjú Szép Ernő kultúra iránti fogékonyságának kialakulásához. Szép Ernő írásain kívül több forrásunk is van, arra nézve, hogy apja Szép Sámuel életmódjával is példát mutatott, és szellemi igényességre nevelte fiát. Frank Mihály szatmárnémeti rabbi szerint: „A lírikus édesapja finom lelkű, nagy tudású, művelt ember volt. Tanítványai rajongtak érte. Gyönyörű írása volt, ő vezette a hitközség jegyzőkönyveit.” Szép Sámuel a Vasút utcai olvasókör tagja volt, beszélt németül, sokat olvasott, szépen hegedült, egy időben a fiánál is szorgalmazta a hegedülés tanulását, nem sok sikerrel. A fiút inkább az olvasás és a rajzolás érdekelte. Gyerekkori rajzaival a felnőttek között is elismerést szerzett. Alexa Sándor gyógyszerész egy alkalommal beutazott Debrecenbe, hogy a legidősebb Szép gyereknek rajz és festő készletet vegyen.7 A gyógyszerész úr, ismerős volt Szoboszlón, mint az oktatás és a szegény gyerekek támogatója, több jól működő alapítványt hozott létre. II. Hajdúszoboszló Szép Ernő műveiben Szép Ernő ifjúságában legjelentősebb szerepe a hajdúkiváltságait elvesztő, alföldi mezővárosnak, Hajdúszoboszlónak volt. A másik jelentős város Mezőtúr iskolaváros, ahol diákkorának egy részét töltötte. Hajdúszoboszló és Mezőtúr között, Debrecennek, a cívisvárosnak már halványabb szerep jutott. Szép Ernő egész életében nem tudott megbarátkozni Debrecennel, annak ellenére, hogy város többször invitálta egy-egy művének megjelenése után, különösen Kardos Albert, a Csokonai kör elnöke, Kardos Pál és Kardos László egyetemi tanárok, az Ady Társaság alapítói. Ugyanakkor Hajdúszoboszlót és Mezőtúrt örökre megőrizte emlékezetében, sőt regényei és novellái színtereként is gyakran választotta. Első verses kötete, Első csokor címen mezőtúri diákkorában, 1902. június végén jelent meg. A versek egy része Hajdúszoboszlón íródott, a másik Mezőtúron, ahol a Kolosváry Aladár magyar tanára egyengette útján az irodalom felé. Kolosváry volt az önképzőkör tanárelnöke, ő szerkesztette a Mezőtúri és Vidéke hetilapot is, szerkesztő munkájában befogta tanítványát is. Kolosváry Aladár biztatására és segítségéveljelent meg az ifjú poéta verseskötete is. Kolosváry Aladár maga is íróember volt, ő fejezte 7 Délibáb 1929: 20-23. 340
