Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TÖRTÉNELEM - Ruszoly József: Mészáros Károly és a rutén nemzetiségi törekvések 1861-ben

Ruszoly József Mészáros Károly és a rutén nemzetiségi törekvések 1861-ben A Századok hasábjain tanulságos vita zajlott Mészáros Károly (1821—1390) önéletrajzáról

1 s vele összefüggésben a forráspublikálás kérdéseiről.

2 A közzétevő eljárását bírálva Spira György egyebek mellett arra a nyilvánvaló hiányra is fölhívta a figyelmet, hogy „Mészáros kézirata három helyütt megszakad, mert az adott pontokon az önéletrajz írója helyet hagyott némely dokumentumok utólagosan odamásolandó (de általa oda nem másolt) szövegének, Csorba azonban a kézirat ilyentén hiányaira két helyütt (70—71. 1.) csupán utal, a harmadik helyen (74. 1.) pedig már utalást sem tesz, s arra láthatóan nem is gondol, hogy a hiányzó dokumentum-szövegeket maga pótolja, holott ezek felkutatása a jelek szerint nem ütközött volna különösebb akadályokba, s holott ezek nemismeretében az olvasó néha találgatni kénytelen Mészáros rájuk történő hivatkozásainak pontos értelmét".

3 Magam e könyvet nem sokkal a bírálat előtt olvasván, az első hiányzó dokumentumot mindjárt a helyére tudtam illeszteni, ugyanis ez — Mészáros Károly Óvástétele az 1861. évi felvidék-nagyberegi (Bereg vm.) választás miatt — a választók panaszával együtt már korábbi országos levéltári kutatásom alkalmával járt a kezemben. A lezajlott polémia adott ösztönzést arra, hogy ezeket a Szeged városi Somogyi-könyvtár hírlaptárában fölkutatott másik két dokumentummal együtt a kiegészítés és nem a további vitázás szándékával kis bevezető tanulmánnyal közreadjam. I. Ha magát e múzeumi kiadványt nem is olvasta volna, az olvasó előtt Spira György nyitó cikkéből is ismeretesek lehetnek Mészáros Károly kanyargós életútjának fontosabb állomásai, különösen 1849-ig, amikor is a forradalom alatt a szélső radikálisok köréhez tartozó ifjú értelmiségi az Ungvárt székelő munkácsi görög katolikus püspökséghez folyamodott az ottani líceumban történelem tanárként való alkalmazásáért. Ez nemcsak megélhetést, hanem a felelősségrevonástól való menedéket is jelentett volna a szabadságharc hadi jegyzőjének.

4 Tanári állást ugyan nem, hivatalnokságot azonban kapott: Willecz (Vilecz) Ignác, több észak-keleti megye cs. kir. főispánja Ungba megyei törvényszéki ülnökké 1 Mészáros Károly önéletrajza. Bevezette, sajtó alá rendezte Csorba Csaba. HajdúBihar megyei Múzemumok Közleményei 23. sz. (Debrecen, 1974) 2 Spira György: Mészáros Károly önéletrajza előtt. Századok 111. évf. (1977) 3. sz. 587—596.; Csorba Csaba: Válasz Spira Györgynek a történeti forráspublikálás védelmében. Uo. 597—600.; Spira György: Még egyszer Csorba Csaba Mészáros-kiadványáról. Uo. 4. sz. 800.; Csorba Csaba: Megjegyzések Spira György viszontválaszához. Uo. 801. 3 Spira i. m. 594—595. 4 Vö. Ruszoly József: Mészáros Károly Szegeden. Múzeumi Kurír 1978. július (27. sz., III. 7. sz.) 43—44. 129.