A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

nevetségessé: „Sári néni babot főzött levetlent, /János bácsi kanált vésett nyeletlen./Jaj, hogy 35 esszük meg a babot lev étlen,/ Kanalunk sincs, ami van is nyeletlen." Az öregkori impotenciát nagyon szellemesen fejezik ki a szólások, közmondások; „Száz esztendős csűrben is lehet csépelni, de nem százesztendős cséppel. " Régebbi formájában: „ A szérű soha el nem fogy, de a csép elvásik," szinonimája: ,^4 szérű bírja, csak a ló állja"' - vagyis a nő tovább képes fizikailag a nemi életre, mint a férfi. Az öregkori erekció elmaradását Pálóczi Horváth Ádám, népi jellegű vénember csúfolója is megörökítette: "Jaj! a vén embernek feje kopaszodik, /Szeme csipásodik, óra taknyosodik, /Segge tágul, ma lágyul, / Segge tágul, m-a lágyul, / Ina hajladozik. " A nemileg tehetetlen öreg férfi panasza így hangzik: „Hegyen hó, völgyben tó, harminckettő közül egy se jó, a komagyűjtőfa pedig lenek áll. " Vagyis az ősz haj, az állandóan könnyes szem, a rossz fogak mellett, nemző erejének elvesztését fájlalja. Az öreg vagy tehetetlen férfi gyakran száraz ág: „Péntek úr meg akarta ölelni Szombat asszonyt. Az ellökte: Száraz ág vagy, ha ismét zöldülsz, gyere hozzám. " Az impotensnek a népi hiedelem szerint „száraz kötése" van, ez boszorkányi kötés. Az angol szleng szerint to do dry bob „száraz lökést tenni" = „coitus sine emissione". " A szerelmi életre vonatkozó történetek, trufák, a többnyire sikamlós, obszcén, adomák és viccek között ugyancsak szép számmal találunk a férfiak nemi tehetetlenségét pellengérre állító eseteket, s különösen kedveltek az öregkori tehetetlenséget kifigurázó történetek, mint arra már korábban is utaltunk az impotenciára vonatkozó népi elnevezések kapcsán. A Boccaccio-téma köszön vissza abban a széki tréfában, melyben a gazdag, öregrendű bíró fiatal, szegény lányt vesz feleségül. Először a nászéjszakán valahogy megtette a kötelességét, de mivel gyenge, kiöregedett volt már, nagyon kimerült. S védekezésül, hogy már ritkábban kerüljön erre sor, és csak szeretettel éljenek, egyéb ne következzen utána, vallásos feleségének egy böjtös naptárt állított össze. ,JVa, most önmegtagadást kell tartani! Böjtöt kell tartani, mert most vétek ezért, most vétek azért együtt élni éjszaka. Most kántorböjt van, ma éjjel azér nem lehet, azutáni éjszakákon nem lehet azért, mert valamelyik szentnek pont nevenapja a naptárban. így, hogy napitvana vonatkozóan vö.: CSŰRY 1935-36,

1. 549. - „Nem jön be a kutya apitarba, ha beteszik az ajtót", vagyis nem esik meg a nő, ha nem hagyja magát. 15 MAGYAR NÉPZENE TÁRA 1959, IV. 622.; A „ievetlenség", szárazság a túl fiatal vagy túl öreg nőkre jellemző. Moldvában azt mondják:"^/«/ lányka karika, / Bezzeg száraz a lyuka." - Magyar Nyelvőr, 1901. XXX. 178. „Száraz kóró virágzik, /A vén asszony bogárzik." [pajzánkodik, üzekedik]. (vö.: BERNÁTH 1987, 41.) A szerelmi egyesüléshez pedig mindkét részről lé, leves szükséges [összeszűrni a levest = közösülni]. Az evés, a bableves evése magát az aktust jeleníti meg.- BERNÁTH 1987, 41); valamint „eldönteni a levest" =közösülés alkalmával gyermeket nemzeni. (BALLAGI 1867,

1. 190.) 36 NAGY 1966, 134. ; VAJDA 1988, 95. 37 Történelmi Tár 1894.. 340. /1678-ból való adat/; NAGY 1966, 134.; vö.: BERNÁTH 1986, 8. 38 NAGY 1966, 640. 39 Énekes Poézis. Válogatás PÁLÓCZI HORVÁTH Á: Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek ki magam csinálmányja, ki másé című, 1813. évi kéziratos dalgyűjteményéből. /Vál.: KATONA T., Utószó, jegyz.: KÜLLŐS I.-DOMOKOS M. Budapest, 1979. 260.; M-a = mony. L.: Uo. 432.; BALLAGI 1873, II. 305. szerint, jelentése: „az ember v. állat heréje, töke; az ember v. állat nemzővesszeje". 40 MARGALITS 1990, 456.; komagyűjtő = „a férfi nemző vesszeje" (BALLAGI 1873, I. 94); vö.: VAJDA 1988,92. 41 BERNÁTH 1986,288. 42 IPOLYI 1854,11. 158. 43 BERNÁTH 1986,288. 360