A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

gyón sokat kellett vonakodni, várakozni, nagyon sok ügyet keresett az öreg bíró arra, hogy ne követeljen a fiatal feleség semmi szerelmi erőt kifejtő dolgot tőle. így éldegéltek, ment panasz nélkül a dolog." Mindaddig, míg egyszer elrabolták az asszonyt, s a fiatal rabló mellett megismerte az igazi boldogságot. S amikor az öregbíró drága pénzen vissza akarta váltani feleségét, a nő elküldte: „Mehetsz, ahunnét jöttél, mert nem akarok többet büjtölni.' Egy másik Boccacció-téma széki paraszti változatában a testi szerelmet öreg tehetetlen férje mellett még nem ismerő tapasztalatlan, fiatal feleség rácsodálkozván a kakas és a tyúk párzására, melyről a férje azt mondja, hogy így bünteti meg a kakas a tyúkot, a vágyakozó asszony is azt szeretné, ha férje őt is megbüntetné. Az erotikus népi adomák körében számos olyan történettel találkozunk, amelyek a valóságban is megtörténhettek, hasonló esetről hallottak, s így a szituációt könnyen elképzelték és a csattanósra alakított eseten jól szórakoztak. Számos változatban ismert pl. a nőre még vágyakozó, de az ehhez való képesség híjával levő öreg ember esete, aki drága pénzért lefizeti a nőt, hogy közösülhessen vele, de a „bimballója", „szerszámja" nem állt fel, s ezért mérgében kinthagyja, s mikor figyelmeztetik rá, hogy megfagy, nagy mérgesen azt válaszolja, hadd fagyjon, ha nem kellett neki a drága prémes bunda/muff. Gyakran elhangzanak olyan történetek is, amelyek az elbeszélő élményét közvetítik, s nem is annyira a poénon, hanem az erotikumon van a hangsúly, nem nélkülözve az öniróniát sem. Az egyik gömöri adomában Józsi bácsi elmegy a doktornőhöz, a bonca tövén nőtt keléssel. A doktornő a vizsgálathoz letolatja az öreggel a nadrágját, és észreveszi, hogy a szerszámjára rá van írva, hogy „ ló ". - Miért van az oda írva, Józsi bácsi? Mi az, hogy ló? Csak nem a ló izéje? - Dehogy az doktornő, még legénykoromban a katonaságnál a cimborák rátetoválták, hogy Hajdúszoboszló. Akkor még ráfért. Most már úgy összement, nem maradt belőle csak annyi, hogy ló. Nem ritkák az öregkorukhoz képest meglepő szexuális teljesítményről tudósító adomák, melyek mögött valójában kujonkodó hencegések, vágyak, és nem valós teljesítmények húzódnak meg. Az egyik dereski öregember is azzal henceg a komájának, hogy az orvos által felírt fiatalítótól a szerszámja „csak áll meg áll, mint a cövek [...] Az asszony már alig bírja, annyiszor kell csinálni". Mire a komája is elmegy az orvoshoz, mert már nem emlékszik, mikor mutatott a plajbásza tizenkettőt, hogy neki is írja fel a doktor azt az orvosságot, amit a komájának felírt. Mire az orvos megkérdezi: 44 NAGY 1983, 330-332. A böjt hagyományőrző vallásos közösségekben nemcsak a táplálkozás korlátozását jelentette, az ételek fajtáját, mennyiségét illetően, hanem az érzéki élvezetekről való teljes lemondást is, közte a szexuális megtartóztatást is. A leghosszabb egybefüggő böjti időszak a katolikus egyházban a hamvazószerdától Húsvétig tartó negyvennapos nagyböjt vagy negyvenölés. Vö.:MAGYAR NÉPRAZI LEXIKON 1977, I. 361-362.; MAGYAR NAGYLEXIKON /Budapest, 1995/ IV. 440-441.; MÓRA L: Jeles napok. Néprajzi Értesítő 1913. 79-80. 45 NAGY 1983, 332-333. 46 VAJDA 1988, 133. /balmazújvárosi gy./; BURÁNY 1990, 162. /vajdasági gy./; UJVÁRY 1995, 239. /gömöri gy./ 47 UJVÁRY 1995, 234. ; Egy másik gömöri történetben az idős falusi férfi egy városi gatyavásárlás és próbálás kapcsán, amikor az eladó kisasszony megkérdi tőle : „- No, bácsika, jól áll-e a fazon? Az öreg nem kis malíciával eképp válaszol: a számára más értelmű fazon szóra. „- Hát, kedves kisasszony, azzal nem nagyon lehet dicsekedni, Ha csak egeret nem kötnénk rá, ami behúzná a lyukba...(UJVÁRY 1995, 218) 361