A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Magyari Márta: A nagypénteki szentsír és a hozzá kapcsolódó népi liturgia

Magyarországon a szentsírok korai, XI—

XII. századi meglétére, a húsvéti feltámadási szertarásokban betöltött szerepére közvetve a drámai emlékek, a kezdetleges minisztérium-játékok szövegei utalnak.

14 A rövid párbeszédek a szertartás céljaira szolgáló sír (sepulchrum Christi) mellett hangzanak el. A Pray-kódex (XI. század) feltámadási szertartásának elemzéséből kitűnik, hogy ekkor az oltáriszentséget még nem tartották a sírnál, az oltárról külön helyre vitték, amely valamilyen fülke volt, külön helyen volt tehát a szentség és a sír, ahol a feltámadási szertartás lezajlott.

15 A korábban már említett garamszentbenedeki Úrkoporsó a magyar egyházművészetnek ebben a műfajban egyetlen ismert alkotása, ezért a szentsírok funkcionális változására nem a tárgyi emlékek, hanem az egyházi szerkönyvek alapján következtethetünk. 1580 előtt Magyarországon még bizonyosan nem volt szokásban az, hogy az oltáriszentséget a szentsíron közimádásra kitegyék, mert aTelegdi Miklós által Nagyszombaton ekkor kiadott szertartási könyv még nem rendeli el.

16 Azonban az alig ötven évvel később Pázmány Péter által 1625-ben kiadott szertartáskönyv arra való hivatkozással veszi fel az elvégzendő húsvéti ünnepi szertartások közé az oltáriszentség kitételét a szentsíron, hogy ez a magyar egyházmegyékben már erősen meg van gyökeresedve. 1706-ban zsinati határozat is megerősíti, hogy a nagypénteki szentségkitételt a szentsíron nem kell mellőzni.

17 A pécsi jezsuiták 1690-ben állítottak először szentsírt, mely nagy tömegeket vonzott. Az egri jezsuiták 1700-ban a nagyheti fragelláns körmenetben hozdorható Krisztussírt is vittek.

18 A barokk művészetben a nagyheti liturgia spectaculumainak kiemelkedő része volt a szentsír állítás, ezért hazánkban a XVIII. században virágzott leginkább a szentsír állítás kultusza. A szentsírok azonban többnyire alkalmi építmények voltak, s kiképzésük nem időtálló módon történt, gyakran felújították, vagy kicserélték őket.

19 A római katolikus egyház Magyarországon a XX. században is megtartotta azt a szokást, hogy nagypénteken ünnepélyes körmenet után a Krisztus sírját jelképező feldíszített alkotmányra az oltáriszentséget kiteszik.

20 A századunkban, sőt sok helyen napjainkban is használatos szentsír építmények, illetőleg oltárok azonban már művészi értéket többnyire nem képviselnek. A szentsírok kifejlődésének vázlatos liturgiatörténeti áttekintése után nézzük meg, hogy hazánkban a vallásos népélet milyen megnyilatkozásai, milyen népi ájtatossági formák kapcsolódnak hozzá. A nagypénteki szertartás előtt a templomokban elhelyezett szentsírok díszítésének tájanként eltérő hagyományos formái alakultak ki. Csepelen a német származású római katolikus hívek a szentsír elé hat üveggömböt állítottak, ezeket váltakozva piros és fehér borral töltötték meg, s mögéjük gyertyákat állítottak, amelyek átvilágították az üvegeket.

21 Századunk elején a katolikus templomokban általános gyakorlat volt, hogy a barlangszerű formára kiképzett szentsírba egy hanyatt fekvő Krisztus szobrot helyeztek, mécsesekkel és gyertyákkel világították ki és virágokkal rakták körbe.

22 A szentsíroknak ehhez hasonló formája napjainkban is számos római és görög katolikus templomban fellelhető még. Újabban gyakori a villanyégőkkel való kivilágítás is. Tápén a szentsírt rozmaringgal díszítették fel,

23 de a gazdag virág14 Régi Magyar Drámai Emlékek (Szerk.: Kardos Tibor Budapest, 1960.) I—11. Officium Sepulcri I—

III. cím alatt három szöveget közöl. 15 Zalán Menyhért: i. m. 98—99. 16 Dankó József: Magyar szertartási régiségek. Új Magyar Sión. 1872. 250—254. 253. 17 Dankó Józsefi m. 1871. 176. 18 Idézi Lengyel i. m. 635—36. 19 Lengyel i. m. 637. 20 Mihályfy i. m. 145. 21 Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. (Budapest, 1976.) 260. A szerző szól arról is, hogy a szentsír díszítésére szolgáló bort nagycsütörtökön ministráns gyerekek gyűjtik össze házról—házra járva. 22 "Ma is élő jámbor katholikus templomokban a szent sír fölállítása. Barlangszerű fülkében, tarka mécsesek és virágok között látjuk itt Krisztus hanyatt fekvő holttestének szobrát. Ez utóbbi ma többnyire gyári munka s a szent sír díszítése még székesfővárosi templomainkban is rendszerint csak a sekrestyések kevésbé kipróbált ízlésére vall." (Divald Kornél i. m. 247.) 23 Bálint i. m. 1978—79. 2. 263. 333