A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

résztvevő hajcsárok, fuvarosok tevékenységében, életmódjuk alakulásában mutatkozott meg.

115 Ennek az életmód alakulásnak jellemző tényezője a migráció. Főleg ennek időleges formája. Szabó I. írta, hogy „a falu zártságának feloldását az uradalmi szolgálatnál és a hadi nép látogatásainál sokkal hathatósabban segítették elő a gazdasági élet tényei. Az árutermelés és áruforgalom XIV—

XV. századi első nagy korszakára történik itt utalás: ez tartósan és szervesen nyomta rá bélyegét a falu népének életére. A parasztok áruikkal kimennek a faluból: piacolás, vásárlás, fuvarozás. Gabonát, állatot visz a piacra, vásárra, és textilt, vasneműeket (szög, kapcsok stb.) hoztak."

116 Az árucserén alapuló migrációnak több része van. Az első, a kezdeti szakasz tehát az, hogy az árucsere lebonyolítása érdekében az emberek kimozdulnak a különben zárt, legtöbbször falusi világukból. Ezt vizsgálja recens anyag alapján az abaúj-zempléni falvakban Barta J., hasonló eredményeket érve el.

117 Ez már a gyermekkorban megkezdődött; a közeli piacon áruló, vagy a közeli vásárhely boltjában vásárló anya magával vitte gyermekét. A piacra-vásárba, boltba magukkal vitt, szüleit elkísérő gyermek tájékozódott más területek, települések felől, ismeretekkel, tapasztalatokkal tért haza. Olyan tájékozódással, amit a későbbiek során saját, kialakuló termelőmunkája és árucsere-kapcsolatai esetleg eredeti lakóhelyéről való elmenetele, másutt való tanulása, önálló termelőmunkájának megkezdése, letelepedése terén hasznosított.

118 Ebben a körben kell megemlékezni 114 A drótos-tót, az olaj-árus, az oláh fuvaros, a lúd-hajcsár: Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. 49—51., 55—57., 61., 65—66.; Gesztenye, aszalt és préselt gyümölcs, méz, viasz, gyapjú, zsír és mindenféle bőr a soproni vásáron: Zombory Gusztáv: Sopron város. Vasárnapi Újság 1858. 364—365.; Rozsnyó vásárairól: Rozsnyó. Képes Újság 1860. 9. sz.; Rozsnyó, Krasznahorka, Dobsina. Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. 1860. id. m. 206—212.; Kecskemét. Uo. I. 1863. 173—175.; Nagy-Kőrös. Uo. I. 1863. 175—184.; Borkereskedés Oroszországgal az ungvári vásáron keresztül: Komócsy Lajos: Unghvár. Vasárnapi Újság 1867. 630.; 1850-ben a püspökség ellenezte a városnak a 48-as minisztériumtól nyert országos vásártartási jogát, de a bécsi minisztérium megerősítette a vásárjogot, melyre a püspökségnek igénye nem lehet, mert „Rozsnyó királyi bányaváros". Hunfalvy János: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest, 1867. II. Rész. 62.; Sáránd

у István: A nyírbátori nagyvásár. Korrajz a céhek világából. Budapest, 1911.; Szimics Mária: A debreceni országos vásárok története. 1938. id. т.; Györffy István: A régi vásárok. Magyar falu — magyar ház. Budapest, 1943. 109—112.; Csatkai Endre: Adalékok a debreceni vásárokhoz a XVIII—XIX. század fordulójáról. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958—1959. Debrecen, 1960. 73—76.; Uő.: Vándorkereskedők és vándoriparosok a régi Sopronban és a megyében. Soproni Szemle 1963. 4. 313—322.; A hódmezővásárhelyi piac, vásár leírása: Garzó Imre: Életem és az abból merített gondolatok. Budapest, 1978. 209—231. 115 Kiss Lajos: A szegény ember élete. Budapest, év. n. id. т. 106—107.; A tótszentmártoni fuvarosokról, Graz, Bécs felé bort, kukoricát, gabonát szállítottak és Zágrábon át, Fiume érintésével Triesztig is eljártak: Imre Gyula: Tótszentmárton a fejlődés útján. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962. Budapest, 1962. 97.; Dankó Imre: A gyulai vásárok. 1963. id. т. 53—54.; Uő.: A mezőkovácsházi fuvarosok. Emlékkönyv Mezőkovácsháza alpításának 150. évfordulójára. 1964. id. т. 181—187.; Seres Antal: Hétfalusi szekeresség. 1970. id. т.; J. Gallo: Prispevok к dejinám furmanstva v Gemeri. 1973. id. т.; Kecskés László: Komáromi mesterségek. 1978. id. т. 186—228.; Bányai László: Kitárul a világ. 1978. id. т. 50. 116 Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969. 237—238. 117 ifj. Barta János: Falu és külvilág. (Abaúji községek lakosságának falun kívüli kapcsolatairól.) A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. Miskolc, 1977. 83—93. — Vö.: A kapcsolatok különösen kiszélesedtek a XIX. sz. utolsó harmadában, amikor nemcsak Erdély, hanem az egész Közel-Kelet-Európa'kapitalista fejlődése felgyorsult. „Viszonylag rövid idő alatt kiépült a vasúthálózat, a modern hitelélet, haladt az urbanizálódás. Mindezek hatására élénkebbé vált az addigi kis közösségek kapcsolata a kapitalista piaccal s a nagyobb közösségekkel. A falut érő külső hatások megsokszorozódtak s erősen fellazították a régi paraszti életforma addigi zárt világát " Egyed Ákos: A megindult falu. Bukarest, 1970. 7.; 118 Die willkürlichen Handlungen. Kausalität des Willens. Verhältnis des Einzelwillens zum Gesamtwillen. Der Charakter als letzte Willensursache. Wilhelm Wundt: Vorlesungen über die Menschen- und Tierseele. Hamburg und Leipzig, 1906. 504—508., 508—510., 512—517.; Uő.: Grundrissder Psychologie. Leipzig, 1914. 341—385.; P. M. Jakobszon: Az érzelmek pszichológiája. Budapest, 1960. Az ember emocionális szférájára való ráhatás módjai: 365-—401.; A meggyőződés kialakításának lélektana: Kelemen László: A pedagógiai pszichológia alapkérdései. Budapest, 1967. 124—126.; Durkó Mátyás: A felnőttkor sajátosságai. Debrecen, 1971.; Andorka Ru280