A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

az iskolázás és az árucsere, valamint a mesterségtanulás és az árucsere kapcsolatáról is a mipráció szempontjából. Iskola, különösen felsőbb iskola, központi helyeKen, településeken létesült csak, olyan mezővárosokban, amelyek éppen az árucserében betöltött jelentőségüknek megfelelően váltak egy bizonyos, kisebb vagy nagyobb vonzási körzet vásárhelyévé. Magda P. azt írta 1810-ben, hogy: „Pest után Debrecennek van legnagyobb kereskedése úgy, hogy ezen várost középpontjának lehet tartani az ország napkeleti része' kereskedésének. Ezen városon keresztül foly nagyobb részént a' Magy. Orsznak, Erdély, Oláh Moldova országokkal és Galitziával lévő kereskedése."

119 Érthető, hogy itt fejlődött ki legjobban az iskolázás is. Egyébként ugyanezt igazolják az újabb keletű vonzáskörzet vizsgálatok is.

120 A vásárhelyeken létesült iskolák tanulói csak részben kerültek ki magából a helységből, részben a vásárhely vonzáskörzetéből, vagy még távolabbi helyekről származtak.

121 Az iskolába való bejárásnak vagy beköltözésnek és a bentlakás időszakában a tanuló- és a szülői ház közti kapcsolat ápolásának árucsere-alapjai és mozzanatai is voltak (például üzenet-, élelmiszer-, pénzküldés piacolókkal, vásározókkal, piaci-vásári fuvarosokkal mennek az iskolába vagy jönnek haza, a tanulókat bentlakásnál az árucsere közben megismert családoknál helyezik el stb.). A mesterségtanulás és az árucsere kapcsolatában migrációs jelenség az, hogy a gyermek piacolás, vásározás alkalmával tájékozódott a különböző mesterségek felől is. Pályaválasztását erősen befolyásolták a piacokon, vásárokon, esetleg a különféle kereskedésekben, boltokban szerzett tapasztalatok, illetve a szülők nagymértékben ugyancsak innen származó ismeretei. Talán még ennél az alapviszonyulásnál is szorosabb tényező állt fenn az árucsere és a migráció kapcsolatának vonatkozásában a mesterségtanulás ideje alatt, az inasévek idegenben való eltöltésével, vagy később pedig az elengedhetetlen legényvándorlással.

122 Itt, ennél a résznél kínálkozik a legjobb alkalom, márcsak a debreceni vonatkozások miatt is, Fazekas Mihály halhatatlan költeményének, a Ludas Matyinak az elemzésével igazolni az árucsere, a vásár kimozdító szerepét, a migrációt elősegítő sokoldalú — vándorlás, pályaválasztás, mesterségtanulás stb. — lehetőségét. Ludas Matyi egy kis faluban él „a Nyírenn-é vagy az Erdőháton", zárt világban, a jobbágyfalu szorító korlátai között, özvegy édesanyjával. Unatkozik, dologtalan, elvágyódik; azonban nincsen senki, semmi ami segítse, tájékoztassa. Matyi a hozzá hasonló sihederekkel együtt a falu szélén „karikába hasalva" tekint ki először a világba, szerez némi tájékozódást, „láta először a (Mi fiunk, nézvén szanaszéllyel, az ég karimáján |Dalmadodó hegyeket; más részről mint ugyanannyi |Nyársakat a távol helységek tornyait; itten |Vette ki a szóból, hogy szomszéd vármegye is van;| És a többek közt, hogy a híres döbrögi vásár egy hét múlva esik.| —Felpercene benne az ország| dclf: A társadalmi mobilitás Magyarországon a felszabadulás előtt. Statisztikai Szemle 1971. Lo. sz.; Andorka Rudolf—Miltényi Károly: A társadalmi mobilitás alakulásának lehetséges irányzatai. Uo. 1972. 6. sz. Ivan Furlan (ford.: Markovics Márk és Jakab József): Az emberi környezet pedagógiai felhasználása. Budapest, 1978. 119 Magda Pál: Magyar Országnak leírása. 1819. id. m. 94. 120 Barcsa János: A debreceni református kollégium partikulái. Debrecen, 1905.; Mészáros István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Budapest, 1972. 298—309.; Uő.: Népoktatásunk 1553—1777 között. Budapest, 1972. 121 Fináczy Ernő: A magyarországi középiskolák múltja és jelene. Budapest, 1896. 8.; Barcsa János: A debreceni református kollégium partikulái. 1905. id. т.; Erdész Tiborné—Tímár János: A családi-társadalmi környezet szerepe a fiatalok pályaválasztásában és az oktatás tervezése. Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1966. Budapest, 1967.; A hajdúszoboszlói partikuláris iskoláról, az iskolának a városban betöltött szerepéről: Dankó Imre: A hajdúszoboszlói partikuláris iskola. Hajdúszoboszló Monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975. 467—475.; Gazsó Ferenc: Iskolarendszer és társadalmi mobilitás. Budapest, 1976.; RédeyPál: A keresztúri kisdiák. Reformátusok Lapja XXIII. 1979. 24. 4. 122 Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon. Budapest, 1889.; Uő.: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. I—

II. Budapest, 1913.; Richter M. István: A remekelés. Ethnographia XXVHI. 1917. 248—251.; Uő.: A mesterlegények a céhvilágban. Uo. XLI. 1930. 177—182.; Eperjessv Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686—1848. Budapest, 1967. 96^-103. 281