A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Ünőkő — Bucsecs: Furnika, Karajman, Cerbului völgy (2150 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Sebes: Surján — Pareng: Mundra, Coasta lui Rusu — Szarkó-Godján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 34. Sedum alpestre Vili. Alpin-szubalpin regióban sziklákon, törmeléken, hótálak szélén, főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista, Banikov — M. Tátra: Kriván, Késmárki csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla, Bujaci — A. Tátra: Gyömbér. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Bucsecs: Kosztila, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szebeni hav.: Cibin tengerszem — Pareng: Mundra, Cárja — Retyezát: Zenoga katlan, Peleaga, Szlavej — Szarkó-Godján: Boreszkó, Szarkó, Godján. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 35. Sempervivum montanum L. Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi csúcs, Furkota, MIinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Zdiarska vidla, Hlúpy, Predné jatky, Murán — A. Tátra: Sopok, Gyömbér. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Fogarasi hav.: Szurul, Árpás — Sebes: Vf. lui Petru — Pareng: Cárja, Sláveiul Maré — Retyezát: Zenoga katlan. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok. SAXIFRAGACEAE 36. Saxifraga adscendens L. Alpin-szubalpin regióban főleg mészkősziklákon, de megtalálható alsóbb regióban is. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Predné Jatky, Bujáéi, Skalné vráta — A. Tátra: Chabanec. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Árpás — Pareng: Pareng — SzarkóGodján : Jorgován, Szarkó. Arkt-Alp, elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok. 37. Saxifraga cernua L. Alpin-szubalpin sziklás réteken. Jégkori reliktum. A tundrával közös elem. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs — Bélai hav.: Zdiarska vidla. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Karajman. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 38. Saxifraga carpatica Rchb. Alpin-szubalpin regióban sziklahasadékokban, hótálak szélén.'Jégkori reliktum. Főleg mészköves talajon. Liptói hav.: Banikov, Bystra — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Gerlachfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, MIinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky — A. Tátra: Gyömbér. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Cerbului völgy (2100 m), Jalomica völgy (2200 m) — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás, Bulea katlan — Pareng: Mundra. Kárpátok, Balkán. 39. Saxifraga androsacea L. Alpin-szubalpin regióban nedves sziklákon, hótálak szélén. Főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Késmárki csúcs, Furkota, MIinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Hlúpy, Predné Jatky, Bujaci, Skalné vráta, Murán — A. Tátra: Sopok, Bory, Krakova hola. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Bucsecs: Omul, Cerbului völgy (2100 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj, Árpás — SzarkóGodján: Sztanulet, Jorgován, Szarkó, Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 40. Saxifraga moschata Wulf. Alpin regióban mészkősziklákon, törmeléken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista, Banikov — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Gerlachfalvi, Lomnici csúcs, MIinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Zadné-Predné Jatky, Bujaci, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis, Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás — Pareng: Mundra — Retyezát: Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Jorgován, Godján. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 30