A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

41. Saxifraga cymosa W. et К. Alpin-szubalpin regióban sziklafalakon. Északi-Kárpátokban nincs. Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő •— Fogarasi hav.: Szurul, Negoj, Árpás — Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Mundra, Cárja — Retyezát: Peleaga, Kusztura, Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Szarkó. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 42. Saxifraga aizoides L. Alpin-szubalpin regióban nedves mészkősziklákon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Felkai völgy — Bélai hav.: Murán, Novy, 2diarska vidla, Zadné-Predné Jatky — A. Tátra: Deres, Bory, Krupova hola. — Radnai hav.: Korongyis, Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Vistea Maré, Bulea katlan — Pareng: Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Sztanulet, Paltina. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 43. Saxifraga oppositifolia L. Alpin regióban sziklákon, törmeléken. Párnát alkotó növény. A tundrával közös elem. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov^— M. Tátra: Gerlachfalvi, Menguszfalvi csúcs, Felkai völgy — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Murán. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman, Omul, Cerbului völgy (2200 m) —• Fogarasi hav.: Negoj, Árpás — Szebeni hav.: Cibin tengerszem — Pareng: Mundra, Coasta lui Rusu — Szarkó-Godján: Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 44. Saxifraga bryoides (L.) Gaud. Alpin regióban sziklahasadékokban, törmeléken, főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Koncista, Banikov — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Késmárki, Lomnici csúcs, Furkota, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Pareng: Cárja, Mundra — Retyezát: Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Paltina, Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 45. Saxifraga paniculata Mill. (S. aizoon Jacq.) Alpin-szubalpin regióban mészkősziklákon, azonban alászáll a síkra is. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Kriván, Késmárki csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zadné Jatky, Bujaci — A. Tátra: Gyömbér. — Kelemen hav.: Izvor, Cserbükk, Rachitis — Pareng: Mundra — Retyezát: Kusztura. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 46. Saxifraga mutata L. ssp. demissa (Seh. et Ky.) Webb. Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman, Cerbului völgy (2150 m) — Királykő. Erdélyi (Bucsecs) endemikus. 47. Saxifraga stellaris L. Alpin-szubalpin regióban, de a montán regióban is található. Eüalpi faj. M. Tátra: Furkota, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Bucsecs: Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul, Negoj — Sebes: Surján, Vf. lui Petru — Pareng: Cárja — Retyezát: Peleaga, Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Gugu, Godján, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 48. Saxifraga luteo-viridis Seh. et Ky. Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken, de alsóbb regióban is megtalálható. Harmadkori reliktum. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Furnika, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Pareng: Coasta lui Rusu. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 49. Saxifraga heucherifolia Gris. Alpin-szubalpin regióban források mentén. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Kosztila, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Pareng: Mundra, Pareng — Retyezát: Bukura katlan, Kusztura, Bukura csúcs — Szarkó-Godján: Boreszkó, Szarkó. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 31