G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Gyulai Éva: Docta manu - placibilia opera (Művészeti nevelés a középkorban)

DOCTA MANU - PLACIBILIA OPERA Eisler János 1975 Lőcsei Pál, A Művészet Kiskönyvtára 96. Budapest Gerecze Péter 1895 Szent Siemon próféta koporsója Zárából. Archaeologiai Közlemények XVIII. 5-80. Házi Jenő 1967 A Képes Krónika festője. Soproni Szemle XXI/2. 114-122. Horváth Henrik 1935 Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái 6., Budapest Jankoviova, Eva 1991 Fraternitas Corporis Christi v Levői. In: Novotná, Mária (szerk.) 1991 72-80. Jeitner, Christa Maria 1995 A cseh hímzések kézművesjegyeinek osztályozása és összehasonlítása. Művészettörténeti Értesítő 1995/1-2. XLIV. 79-112. Kódexek 1985 Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban 1985. november 12 - 1986. február 28. Budapest (Kiállítási katalógus) Levárdy Ferenc 1975 A legendárium kora, keletkezése, története. In: Magyar Anjou Legendárium. Szerk.: Levárdy Ferenc, Budapest. 9-53Marosi Ernő (szerk.) 1987 Magyarországi művészet 1300-1470 körül. I—II. Budapest Marosi Ernő 1972 Wege zur Spätgothischen Architektur in Ungarn. In: Evolution Général 1972 543-549. Marosi Ernő 1994 Zsigmond kori szobrok a budai várból. In: Pannónia Regia 1994 282-287. Mihalik József 1899 Kassaváros ötvösségének története. Archaeologiai Közlemények. XXI. 5-349. Novotná, Mária (szerk.) 1991 Majster Pavol z Levoe - Zivot, dielo, doba. KoSice Pannónia Regia 1994 Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási katalógus: Magyar Nemzeti Galéria 1994 október - 1995 február. Szerk. Mikó Árpád és Takács Imre. Budapest Radocsay Dénes 1965-66 Renaissance Letters Patent Granting Armorial Bearings in Hungary. Acta Históriáé Artium 1965. 241-264. és 1966. 71-92. Schallaburg 1982 Schallaburg '82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. Katalog der Niederösterreichischen Landesmuseums, Neue Folge Nr 118., Wien Szakály Ferenc 1990 Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. In: Rázsó Gyula-V. Molnár László (szerk.): Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára, Budapest. 277-331. Takács Imre 1994 Villard de Honnecourt utazása a művészettörténetben. Ars Hungarica XXII/1.15-19. Togner, Milan 1991 tíelova stavba kniznice pri chráme sv. Jakuba z ias Majstra Pavla. In: Mária, Novotná. (szerk.) 1991 64-80. Tóth Melinda 1994 A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban. In: Pannónia Regia 1994 123-130. Török Gyöngyi 1985 Középkori magyarországi könyvfestészet. In: Kódexek 1985 35-48. Voit Pál 1982 Das Kunsthandwerk der Renaissance in Ungarn. In: Schallaburg 1982 108-119. Végh János 1995 „Lehajtott fejjel és összetett kézzel". Egy motívum útja Rogier van der Weydentől Lőcsei Pálig. Művészettörténeti Értesítő 1995/1-2. XLIV 19-42. Wehli Tünde 1994 Franciscus de Castello Ithallico Budán. In: Pannónia Regia 1994 411-412. ZSO Zsigmondkori Oklevéltár I. (1387-1399) Szerk.: Mályusz Elemér. Budapest, 1951. Éva Gyulai Docta manu — placibilia opera Arbeit und Ausbildung in den Kunstwerkstätten des Mittelalters (Zusammenfassung) N

eben der Vermittlung (Überlieferung) von Handwerkerberufe kann auch der Unterricht der Künste als außerschulischer Unterricht betrachtet werden. Obwohl die Künste im Mittelalter sich von den Handwerkerberufen nicht getrennt haben, gibt es Beispiele, wo die Zeitgenossen die künstlerische Schönheit bemerkten. 1464 bietet Baumeister Georg (Meister Joerge Steynmetz) stolz seine Dienste an, nachdem er in Lőcse (Leutscha), Késmárk (Käsemarkt), Leibic (Leibitz) und Szepesszombat (St. Georgenberg) - die Ortschaften heißen heute Levoéa, Kesmarok, Lubica, Spisska Subota (alle in der Slowakei) - schöne Gebäude gebaut hat: ich wil das beweisen mit meyner kunst das ich hab vorbrocht mit den wercken alz in der llevsche do eyn schoen schalle hab gemacht und eyn kyrche in dem spytal und das Rothaws yn dem Keissmark und eyn schoenen türm al in der lleybicz unde iczender ich awff dem Joergenberg eyn heimlich kor... Die Trennung des Künstlerberufes von den Handwerkerberufen zeigt sein internationales Wappen: Auf einem Wappenschild drei kleinere Schilder. Das wurde zum ersten Mal 1350 im Freiburger Dom dargestellt, nach der Tradition sollen die drei klieneren Schilder die Architektur 107