Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

Itt a „kőszentet" a censor semmi áron sem akará átbocsátani, — inkább irt e helyett maga, egy egészen uj berekesztő strófát. Ettől azonban a szerkesztő ijedt el, ki Petőfit jól ismervén, bizonyos volt abban, hogy ha e szentségtörés az ő lapjában világra jő : a szerző őt szonika agyonüti. — Végre félnapi alkudozásnak az lett a vége, hogy a „kőszent" helyett „kosz—t" nyomatott, miként ez a „Hazánk" akkori -zámában először nyomva, eredetileg csakugyan igy áll. Beütött azután hozzánk a „szabadság", s ennek következtében egyszer magyar, máskor horvát, — azután német, később még a muszka is jővén hozzánk, mint „jó barát" mint „vendég" : nagyon természetes, hogy ily „barátságos vendégi" viszonyok közt szegény „Hazánk" is elveszett, t. i. a „Hazánk" cimü győri első magyar lap, — mert hiszen, mindennek dacára is ma már büszkén dalolhatjuk a nótát : „él magyar — áll Buda még !" — A „Hazánk" azonban később szintén újra feltámadt és Zetykó József, azután Beöthy Károly, majd Nagy Endre, Kautz Gusztáv, s Némethy Ernő jeles polgártársaink szerkesztése mellett, mint „Győri Közlöny", jelenleg Mersich József laptulajdonos által szerkesztve, már XVII. évi pályáját futja, — olyan idő, melylyel még vidéki lapjainknak egyike sem dicsekedhetik. A mult évek politikai párttusái egy ellenzéki lap megjelenését tévén szükségessé : született 1872-ben a „Szabad Polgár" mely Kis Sándor szerkesztése mellett megyénkben és városunkban eléggé elterjedt. A város helyi s kivált társadalmi viszonyai azonban még e két pártlap által sem lévén kellőleg képviselve, támadt 1873-ban a harmadik magyar lap, mely „Győri Figyelő" cim alatt, Dr. Persz Adolf szerkesztése mellett pártszinezet nélkül, különösen városunk és társadalmunk közügyeit, viszonyait kiséri figyelemmel. A főgymnasium „önképző egylete" adja a negyedik magyar lapot, mely „Remény" cim alatt, minden hónapban egyszer csinos kiállítással és béltartalmával szép reményekre jogosító ügy ékezetet tanúsítva, — jelenik meg. S igy ez időszerűit Győrnek négy magyar lapja van, melyek közöl 3 hetenkint kétszer, egy pedig (Remény) hónaponkint egyszer jelenik meg. Ezekhez szintén 1873-ban csatlakozott még egy ötödik testvér is, melyre az egyszeri tiszamelléki kálvinista pappal elmondhatjuk, hogy Isten ne vegye neki rosz néven, hogy ő német! Cime „Raaber Lloyd", s Beliczay ügyvéd szerkesztése mellett váltig állítja, hogy neki csak nyelve német, de szelleme magyar. Azért tehát — Isten neki ! vegyük be őt is a kompániába, — s legyen ezzel városunknak öt lapja;