Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.
ezzel legalább ugy hiszem nem sok vidéki város dicsekedhetik hazánkban.*) Nyomdánk is van kettő, — a fenn említett „Streibig-Sauerwein"féle (a mult század közepe óta), s a nemrég (1869) nálunk megtelepedett Czéh Sándoré, ki műértő tapintattal úgy vezeti nyomdászati ügyeit, hogy csinosságra nézve bármely nagyobb városi hasonló intézetekkel is méltán kiállhatja a versenyt. A városunkba járó lapok száma legio.**) Kaszinónk, kereskedelmi gyüldénk és kávéházaink asztalai görnyedeznek a különféle nyelvű s tartalmú lapok terhe alatt. Igaz, hogy legmagyarabb kereskedőnk is még azon balhitben vannak, hogy a „Pesther Lloydot" még a „Pesti Napló" vagy a „Hon" mellett sem nélkülözhetik; valamint magyar társas köreinket a „Fővárosi lapok" a bécsi „Fremden-blatt" nélkül ki nem elégítik, — s több magyar hölgyünk előtt a „Berliner Bazar" a pesti „Magyar Bazár"-nál nagyobb becsben van, mert két héttel elébb adja a divat változásait, — no meg aztán gyakorlat végett egy kis német olvasmányra is elkerülhetetlen szüksége van magyar honleányainknak; — mind e mellett azonban bátran állíthatjuk, hogy magyar lapjainknak minden osztálya városunkban is elég pártolásban részesül. S hogy az irodalom nálunk ily pártolásnak örvend, leginkább köszönhetjük azon irodalmi férfiaknak, kiket ugy a múltból, mint a jelenből büszkén nevezhetünk magunkénak. Ezekhez pedig — meg kell vallanunk, hogy az ősidőktől fogva közöttünk közbecsülésben élő bencések magyar szellemű és tudományos műveltségű szerzete nagyszámmal járult. Csak e században is a már fennemlített Maár Bonifácon kivül közöttünk élt s tanároskodott Czuczor Gergely, nemzeti költőink egyik legjelesbike, kinek halhatatlan költői művei mellett a páratlan „Magyar nyelv szótárát" is köszönhetjük; itt kezdé irói pályáját, — még pedig a helybeli „Hazánk" cimü lapban — Rónay Jácint, a magyar trónörökös volt történelmi tanára; — e derék szerzet tagja s győri tanár volt Rómer Flóris, nagy tudományú régészünk stb. De a világi elemnek is sok jeles tudósa volt nálunk, különösen a jogakadémián. Igy a maga idejében nagyhírű jogtanár Boke, Szabó, kik már rég elhalának; de élnek még: Csacskó,Karvassy, Kőnek, s a legújabbak "'•) Győrvárosa lakosságának dicséretére legyen mondva, bogy e lap részvét hiányában 1873 május hó közepén megszűnt és a kiadó egy hason című, de magyar lap kiadását igérte. ÍH *) Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a magyar lapok száma körülbelül 600-ra, míg az idegen — jobbára német nyelvű lapoké mintegy 500-ra tehető. S z e r k.
