Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

P. Szabó Ernő: Böhmék

P. SZABÓ Ernő művészettörténész, művészeti író BÖHMÉK Böhmékkel, pontosabban a gyűjteményük egy részével, két évvel ezelőtt találkoz­tam először. Hallottam már persze róluk, de látni csak akkor volt alkalmam a gyűj­temény mintegy félszáz, Nagybánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Szé­kelyföld alkotóinak munkásságát reprezentáló darabját, amikor Tibor felkérésére megnyitottam a mosonmagyaróvári Mosonvármegyei Múzeumban belőlük rende­zett bemutatót. A legkorábbi ott bemutatott festmény Ziffer Sándor egyik alkotása, mely 1911- ből való, a legutóbbi pedig Jovián György 2008-ban született munkája. A kettő kö­zött kilencvenhét év telt el, és a művek születési helyét tekintve is sok száz kilomé­ter a távolság. A Ziffer-kép ugyanis a modern magyar piktúra bölcsőhelyén, Nagyváradon készült, Jovián György Noemi Böhmöt ábrázoló portréja pedig va­lószínűleg a németországi Freibergben, ahol a bemutatott gyűjtemény tulajdo­nosa, ifj. Josef Böhm 2000 óta él, és immár másfél évtizede a városi kórház neu­rológiai osztályának főorvosaként dolgozik. A tárlatra készülve derült ki számomra, hogy a gyűjtemény egy több száz da­rabból álló, jelentős kollekció, amelynek alapjait a Bihar megyei Erszalacson kör­zeti orvosként tevékenykedő id. Böhm József és felesége, Böhm Erzsébet teremtet­ték meg a 20. század hatvanas éveinek elején. Vonzalmuk az erdélyi művészet iránt megmaradt azután is, hogy 1981-ben Németországban telepedtek le. Itt kapcso­lódott be a gyűjtési folyamatba a család idősebb gyermeke, ifjabb Böhm József, aki a gyűjtemény eredeti karakterét megtartva tágítja a gyűjtőtevékenység fókuszát Erdély más térségeiben, jelentős városaiban élő művészek munkáinak gyűjtésével. Újabb találkozásra a Magyar Nemzeti Galériában 2015. április végén meg­nyílt Sors és jelkép, Erdélyi magyar művészet 1920-1990 című kiállítás adott al­kalmat. Ezen a tárlaton a következő tizenhárom alkotótól szerepelt mű a Böhm-gyűj­­teményből: Mattis-Teutsch János, Nagy Albert, Tasso Marchini, Fülöp Antal Andor, Szolnay Sándor, Balogh István, Mohi Sándor, Popp Aurel, Jakobovits Miklós, Incze János. Az a tárlat adta az alkalmat a személyes megismerkedésre a gyűjtemény lét­rehozóival és mai gyarapítójával. A beszélgetések során rajzolódott ki előttem a kép a gyűjtemény fejlesztésének különböző periódusairól. Id. Böhm József és felesége a hatvanas években, a marosvásárhelyi orvosi egyetem elvégezése után, tizenegy évig dolgozott körzeti orvosként. A férj erdőmérnök nagybátyjának szép villája volt Nagybányán, Veresvízen, szemben a Ligettel, közel a festőkolóniához. Őt koholt vád­dal meghurcolták, hét évet töltött börtönben. Felesége kezdte eladni a tulajdonukban lévő képeket, így azok egy részét id. Böhm József édesanyja vásárolta meg. A fe­leség édesapja pedig a lugosi Hangyánál dolgozott üzletvezetőként, ő is közvetített 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom