Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Gálos Rezső: Egy dunántúli költő

Vérbeli jogász volt, akiről e sorok szólnak. „Törvénytudo­mányi" munkáiért választotta rendes tagjai sorába a M. Tud. Akadémia már 1832-ben nemescsói Sztrokai Antalt 1 ); a „tudós társaság" évkönyveiben számos jogi értekezése jelent meg (a hitbizományról, a magyar egyházi magánjogról stb.), a Perger János kezdette jogi műszótárnak hivatott folytatója s a főváros­nak négy évtizeden át (1810—1850.) egyik legkeresetteb „tabu­láris prókátora" volt;- két héttel elhunyta után mégsem jogász­ember, hanem — Toldy Ferenc, az irodalomtörténetíró mon­dott róla emlékbeszédet. 2 ) Azóta sem sokat emlegették, neve kiveszett az irodalmi köztudatból. Talán mert nagy ügyvédi el­foglaltsága mindinkább elvonta őt a költészettől s ez utóbb csak pihenő órák kedvtelése lett; de talán azért is, mert a Kazinczy halála után bekövetkezett nemzedékváltás háttérbe szorította azokat, akik az 1810 körül még ifjú irodalom eszméi­nek hordozói, Széchenyi korának első úttörői voltak. Sztrokai ezek közül való volt, s költő volt. 1770. december 20-án, Salfán, Vas megyében született s iskoláit a sop­roni ev. líceumban végezte, ahol a Kis János alapította Magyar Társaság­nak buzgó tagja volt. Berzsenyivel talán már itt megismerkedett, mert a nála alig négy évvel idősebb költő, mint ismeretes, 3 ) még 1798-ban is innen vitte olvasnivalóit. — A jogi tanulmányokat Pesten végezte, ezen­közben azonban Révai Miklós előadásait is hallgatta: Révainak egyik leg­kedveltebb tanítványául emlegetik. Ekkor barátkozhatott össze Horvát Ist­vánnal, akivel 1805-ben már (lehet, hogy előbb is) levelezett. Ez időből való egy hexameteres episztolája Horváthoz, amelyben Virág Benedek válaszát is sürgeti.) 4 ) 1803-ban Keszthelyre került Gr. Festetics Györgyhöz s egy esztendőt át a grófnak íródeákja volt. A gróf kívánságára lefordí­totta Hochberg Georgica c. munkáját. 1804-ben Kőszegen lett ügyvéd, ahol két öreg úrral kötött barátságot: az egyik Somsich Lázár volt, aki Bessenyeinek volt Bécsben élő kortársa s utóbb Kisfaludy Sándornak is 1 ) Nemesember volt, de a kor divatja szerint i-vel írta a nevét, azért írjuk így. 2 ) Sztrokay Antal emlékezete. Toldy Ferenc Irodalmi Beszédei, I. k. 264. 1. 3 ) Merényi, Berzsenyi Dániel, 1938. 8. 1. *) M. Nemz. Múzeum könyvtára. Irodalmi Levelestár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom