Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - SZEMLE - Folyóirat- és lapszemle - Győri Szemle, Franek Gábor. — A Kisfaludy-Kör munkája. — A Kaszinó kultúrdélutánjai. — Szabadegyetem. — Szociális tanfolyam. — Lloyd-előadások. — A Lloyd a statisztikai adatgyűjtést sürgeti. — Az Ipartestület kultúrelőadásai. — Nyugat-est. — A Győri Képző és Iparművészeti Társulat. — Zenei szemle
• Zenei Szemle. A hangverseny-évad legkiemelkedőbb eseménye volt az Ének- és Zeneegylet márc. 26. Mozart-estje. A Don Juan-nyitány, Jupiter-szimfónia és az u. n. Utolsó-Rekviem volt műsoron. Az első két számot Hermann László, a harmadikat Boldis Dezső dr. vezényelte. Két nagyon szépen sikerült kamarazene hangversenyt is rendezett még az Ének- és Zeneegylet. Febr. 17.-én Mozart, Schumann, Brahms műveket adtak elő Sándor Emma és a Hermann - Gerő—Ámon dr.—Helényi vonósnégyes. Március 6.-án pedig a H. Szanyi Irma— Hermann— Helényi trió társaság Saint-Saëns, Csajkovszkij zongorahármasokat mutatott be és H. Szanyi Irma eljátszotta Mozartnak variációs A-dur zongoraszonátáját is. Márc. 14.-én, a közelgő Goldmark-centenárium alkalmából, kisebbszerü emlékhangversenyt rendezett az Ének- és Zeneegylet. Két kamaramű és egy férfikórus került előadásra, bevezetésül pedig Polgár Győző dr. ismertette Goldmark életét. Április 5-én a honvédzenekar adott hangversenyt. Jónás Dezső vezényelt. Schubert, Liszt és Goldmark (Falusi lakodalom) müveket játszottak, míg H. Szanyi Irma, zenekarkisérettel, Beethoven c-moll zongoraversenyét adta elő Az Ének- és Zeneegylet febr. 2. matinéjának Farkas Márta hegedüművésznő szereplése biztosított érdeklődést. A farsangi bálokat is zenei produkciók vezették be. így az Iparos Dalkör január 12.-én helybeli művészek-, a Győri Lloyd Ált. Keresk Testület január 18 -án Kálmán Oszkár operaénekes és mások közreműködésével rendezett zeneestélyt. Az Izr. Nőegylet február 15. előadásának Országh Tivadar hegedüjátéka, a Tanítókháza Egyesület február 24. estélyének pedig Laurisin Lajos operaénekes szereplése kölcsönzött nagyobb érdeklődést. M. Hir Sári (zongora) és Molnár Imre dr. (ének) voltak a jan. 26. népművelési hangversenynek a vendégművészei. Ugyancsak a népművelés célját szolgálta az április 6. magyar kórus koncert, melyet Boldis Dezső dr. vezényelt. A Bencés Templomi Énekkar szintén április 6.-án adott életjelt egy nagyobbára egyházi-zene számokból álló műsorral. Ennek dirigense Brantl Ernő volt. A Győri Zeneiskola öt (február 12, 27, március 28, április 1 és 6) növendékhangversenyt rendezett. Ezek közül az utolsó a népművelés ügyét propagálta. Bármennyire örvendünk is zenei életünk számottevő eseményeinek, mégis nélkülözzük a márkás szólisták győri kiszállásait és érezzük az „a capella" karművek bizonyos fokú hiányát. Szeretnők, ha az Ének- és Zeneegylet kiváló vegyeskara feladatául tűzné ki ezt is. Ugyancsak hiányoznak a grandiózusabb férfikari produkciók is. Pedig Győrről 'azt tartják, hogy a dalárdák városa. Általában kívánatos lenne, hogy városunk kiváló dalosainak egyesülésével létrejöjjön a karének-kultúra mai követelményeinek megfelelő győri férfikar. Érdekes jelenség az is, hogy Győrött, hol a felnőtt karénekesek száma — nőket, férfiakat együttvéve — jóval meghaladja a 300-at és ahol több mint 1200 lélek tanul zenét, nincs szakképzett magánénektanár. A zeneiskolával kapcsolatban is szorgalmazták már ezt. Ma a
