Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - SZEMLE - Régi győri kályhák az egri líceumban

gazdasági helyzet óvatosságot parancsol ugyan, mégis azt hisszük, hogy Győr kulturális feladatai között vállalhatná a zeneiskolában (helyesebben szólva zeneiskolájában) szervezendő magánének-tanszék személyi kiadását, mert ennek mai hiányát még hosszú évek múlva is sínyli majd a dalos Győr zenekultúrája. Régi győri kályhák az egri líceumban. Az Iparművészet folyó évi 1—2. számában Szmrecsányi Miklós dr. az egri líceum régi művészi kályháiról irt cikket. A liceumot, a barokk építőművészet nagyszabású alkotását Eszterházy Miklós gróf püspök Fellenthali Fellner Jakabbal, az Eszterházyak tatai építészével terveztette és építtette meg. Fellner 1765-ben kezdett hozzá az építkezéshez s azt vezette 1780-ban bekövetkezett haláláig. Eszterházy nemcsak az épület külső formájában, hanem a belső berendezés részleteiben is művészit kívánt. A termek freskóin Bracher, Maulbertsch és Sigrist dolgoztak. Kiváló mesterek faragták a könyvtárterem tölgyfaburkolatának, szupraportáinak díszítését és valóságos remekművek a kályhák is. „Mikor egyik elismert szaktekintélyü barátomat először vezettem körül az érseki líceumban, — írja Szmrecsányi — el volt ragadtatva a kályhák művészies szépségétől s azt mondotta, hogy ilyenek csak a holicsi gyárban készülhettek. Milyen nagy volt a meglepetésem, amikor Eszterházy gazdasági levéltárában kutatva, a kályhák megrendelésére és elszámolására vonatkozó iratokat megtaláltam. A részletes rendelést Fellenthali Fellner Jakab, a számlát és nyugtát pedig Karl Magner Burg Hafner Meister in Raab írta alá. Eszerint Magner Károly győri fazekasmester volt ezeknek a remek kályháknak elkészítője, aki megérdemli, hogy neve iparművészetünk történetében feledésbe ne menjen. Utóbb értesültem arról, hogy Győrben a fazekasmesterség virágzó volt a 18. században, egy tucatnál is többen voltak a céhbeliek. A Magner két számlája egyenként sorolja fel a kályhákat. Először 1775-ben 19, 1778-ban 21 darabot szállított, tehát összesen negyvenet. A kisebbeket 23—24, a nagyobbakat 35—70 rajnai forintban számítja. Győrtől Pestig a Dunán, onnan Egerbe tengelyen történt a szállítás. A mester legényeivel együtt jött Egerbe. Az apró tételek közt említésreméltó, hogy a segédek egy hónapnál hoszszabb időn át 24 krajcár napibért és élelmezésre 8 garast kaptak. Egészben 1620 rajnai forint és 49 krajcárba került a 40 kályha, mely összeg akkori érték szerint egy kis vagyont jelent. De, hogy mennyire megérték ezt az árat, annak fényes bizonysága, hogy ma is, százötven év multán még 31 maradt meg épen és kifogástalanul használhatóan."