Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Székely Zoltán: "Szalonnátul vagyon szép illattya". Magyar nyelvű énekek Sztankovics János győri püspök irataiból
SZÉKELY ZOLTÁN SZALONNÁIUL VAGYON SZÉP ILLATTYA” Székely Zoltán „SZALONNÁTUL VAGYON SZÉP ILLATTYA” MAGYAR NYELVŰ ÉNEKEK SZTANKOVICS JÁNOS GYŐRI PÜSPÖK IRATAIBÓL Az alábbi rövid forrásközlés néhány — egészen pontosan hat — magyar nyelvű költeményt ismertet Sztankovics János győri püspök irathagyatékából. Jelen sorok szerzője nem irodalomtörténész, ezért nem is vállalkozhat a költemények alapos elemzésére s a kapcsolódó szakirodalom teljes mélységű bemutatására — célkitűzése csupán a figyelemfelkeltés: a régi magyar költészet emlékei a legváratlanabb levéltári fondokban is felbukkanhatnak. Az alább bemutatandó versek feltalálási helye a Győri Püspöki Levéltár Capsarium, Sztakovits János Capsa állaga. Az első öt költemény— több latin és német nyelvű énekkel együtt — nyolcadrét forma lapokból álló kolligátumban olvasható, míg az utolsóként közölt vers különálló lapon található. Alkalmasint azonos kéz írása mindahány. Sem a versek, sem az őket hordozó papírosok nem nyújtanak támpontot a kéziratok datálásához, miként lejegyzésük apropójáról is hallgatnak. Sztankovics János püspök életrajzával még adós a kutatás, holott ha szóba kerül a neve, mindenütt a kultúra — különösen a zenei élet — bőkezű mecénásaként emlegetik. Életrajzának rövid összefoglalásai (Bárdos 1980, 100.; Szinnyei 1909, 1121-1122.; Bedy 1938, 473-474.) szerint az 1781-ben született Sztankovics tanulmányait Nagyszombatban, majd a bécsi Pázmáneumban (1803-1806) végezte, amelyet befejezve oktatói pályára lépett. Előbb, 1806-tól a nagyszombati szemináriumban tanított egyháztörténelmet s később egyházjogot is, majd Győrbe került, ahol a szeminárium igazgatójaként (1821-1825), majd a hittudományi főiskola igazgatójaként (1822-1830) dolgozott. (Bedy 1937,110., 265.) További egyházi pályafutása már Győrhöz kötötte: 1818-ban tiszteletbeli, 1822-ben pedig valóságos kanonokká nevezték ki, 1829-1837 között őrkanonok, 1820-ban püspöki titkár herceg Schwarzenberg Ernő püspök mellett, majd kir. táblai prelátus, káptalani követ, boszniai választott püspök és váci nagyprépost (1837). Emellett a Győr vármegyei árvaszék elnöke, m. kir. helytartósági tanácsos, m. kir. udvari kancelláriai referendárius. Győr püspöki székébe 1838 októberében került, amely méltóságot haláláig, 1848. március 7-ig viselte. Nevéhez fűződik a püspöki könyvtár megalapítása is. A kéziratos énekeskönyvek összeállítása évszázadokra visszanyúló tradíció volt, amelyet még a XIX. század első felében is műveltek. Ekkor azonban már megjelent a tudatos, tudományos igényű gyűjtés is, amely a népköltészet anyagának feltárásával a romantika nemzet- és nép eszméjét szolgálta. A XVIII. század végétől számos felhívás látott napvilágot tudományos társaságoktól és lapszerkesztőktől, amelynek hatására országos gyűjtőmozgalom bontakozott ki. (MN 1988, 99
