Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Székely Zoltán: "Szalonnátul vagyon szép illattya". Magyar nyelvű énekek Sztankovics János győri püspök irataiból
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK 419-421.) Sztankovics gyűjtése már ez utóbbi kategóriába tartozott. A verseket tartalmazó kéziratok keltezéséhez nem rendelkezünk támponttal, talán az 1840- es években készülhettek. A kolligátum első költeménye a rang- és státuszcsúfolók közé tartozó Nem vagyok én paraszt ember kezdetű ének rendkívül népszerű volt a XVIII-XIX. században, a Régi Magyar Költők Tára 23 tételben sorolja fel ismert előfordulásait. Ezek között nemcsak kéziratos énekeskönyvek, hanem nyomtatott kalendáriumok is találhatók. Szerepel Erdélyi János Népköltési gyűjteményében és Thaly Kálmán 1864-ben megjelent kötetében is. (Erdélyi I. 1846, 288.; Thaly I. 1864, 377-378.) Világi Ének 1. Nem vagyok én paraszt ember, reám úgy nézzetek Familiam, Nemzetemre bár figyelmezzetek Bizonyos Atyám volt Kirűl Anyám így szóltt, hogy az fagyban aratáskor megholt. 2. Eszem iszom törzsökéből származtak eleim, ezt mutattyák az korcsmákon adóss leveleim Atyám akár hol járt a vízben nem tett kárt Evett, ivott, sok kínálást nem várt.1 3. Ez törzsöknek hogy én vagyok edjik igaz ága bizonyittya száraz torkom gyakor szomjúsága ihatnám mindenkor regvei és éjfélkor tsak kaphassam mindenkor jó a Bor. 4. Edjik képe czimeremnek a jó káposztás hús mellybe ha nincs kolbász rakva, a szívem már bús о áldott Káposzta Paraditsom hozta Áldott aki kolbásszal foltozta. 5. Másodika czimeremnek ama jó Bospoross2 ha a sült hús nem borsos is, leg alább tsak boros 100
