Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
ARRABONA 2010.48/1. TANULMÁNYOK büszke dr. Lanczendorfer Zsuzsára és Gülch Csabára, hiszen tanítványokat is köszöntött egyúttal. Milyen értékét véli felfedezni ennek a mostani kötetnek?” (Barsi Ernő:) „Zsuzsa nemcsak a tudós alaposságával járt utána a ballada hátterének, hanem olyan néprajzos, akinek szíve is van. Ezt Kiss Lajos bácsiról tanultam — a Kossuth-díjas néprajzostól tanultam —, hogy kétféle embör van fiam, észembör és szívembör. Én a szívemböröket szeretem. Úgy is lehet néprajzot írni, hogy szívből írjuk, és adjuk vissza a népnek a tőle kapott kincset. Na, ez történt most este. Ezzel a monodrámával, amit Csaba alkotott belőle, és ezzel a tánccal. És hadd dicsekedjem, hogy Honfi Beát hegedülni is tanítottam — ő is tanítványom — mind a három aranyos fiatal. Hát ennél nagyobb ajándékot nem kaphat egy pedagógus. Az a gyönyörű gondolata a Csabának, hogy az örök tisztaság felé haladjunk, Dely Mári példája erre is ösztönöz bennünket. A magyar nép a rémtörténetekből azért alkotott balladát, hogy azzal is a jó felé vigye az embereket. És ezt éreztük a mai estén, és azok az aranyos fiatalok, akik itt előadták ezeket a dolgokat. Óriásit csináltak! Tényleg átérezték, átélték. Na, ilyen cél is lehet a mai ember előtt! A szép és a jóság felé haladjon az emberiség, hiszen azért vagyunk emberek”. Barsi Ernő után a soproni bemutatón Nagy Gáspár költő tudós precizitással elemezte a kutatás láncszemeit, méltatta az előadást. Felejthetetlen emlék marad az is, hogy hazáig közösen énekeltük a magyar népdalokat. Újabb ajándék, felemelő élmény volt, amikor a győri Zichy-palotában rendezett esten Markó Iván balettművész beszélgetett az előadókkal, és velünk, a szerzőkkel. (4. kép) A kutatás személyes élményekkel is gazdagított: 40. születésnapomra egyik rokonomtól Dely Mári tulipános ládájának kicsinyített mását kaptam a staférunggal együtt, lányaim pedig azzal leptek meg, hogy az általam gyűjtött felpéci ballada dallamát mobiltelefonomra elkészítették szignálként.16 A kutatás során sok új kapcsolat is kialakult. A Felpécért Alapítvány nyitórendezvénye Dely Mári történetének bemutatásával indult: „Az alapítvány bemutatkozása sikerült. A nyitórendezvényen Lanczendorfer Zuzsanna néprajzkutató előadását hallhatták, amelyben a szerencsétlenül járt felpéci lány, Dely Mári múlt században született balladáját, izgalmas szellemi nyomozásának eredményét osztotta meg az érdeklődőkkel.” (Gülch 2000, 6.) A kutatás és a belőle készült könyv, illetve előadás során határon kívüli kapcsolatok is születtek, illetve a már meglévők erősödtek. A Bornemisza Péter Társaság meghívására és az Antal családnak köszönhetően —, a Csutora együttes előadásában — Bécsben, Linzben és Salzburgban láthatták a kint élő magyarok a 4. kép Nagy Gáspár a soproni bemutatón. 2003. december 5. 136
