Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
DR. LANCZENDORFER ZSUZSANNA EGY HELYI NÉPBALLADA-KUTATÁS KULTURÁLIS HATÁSAI táncballadát. „A sikeres linzi bemutató különlegessége az volt ,hogy a meghatott közönséget az Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről Ausztriába szakadt magyarok alkották, akiket a Csutora zenészei, táncosai az est végén hangulatos táncházzal leptek meg.” (N.N. 2004, április 23., 8.) A ménfői származású, Norvégiában élő történész és költő, Sulyok Vince a Bécsi Naplóban ismertette könyvünket. (Sulyok 2004,12.) A kolozsvári néprajzkutató, Keszeg Vilmos így nyilatkozott a kutatásról Vargyas Lajost köszöntő kötetben: „Legutóbb Lanczendorfer Zsuzsanna tárta fel »ballada és valóság« viszonyát egy sokoróaljai példa esetén. 1874-ben egy fiatal házas molnár meggyalázott, majd vízbe ölt egy húszéves lányt. A bűntettre fény derült, a gyilkost előbb halálra ítélték, majd 18 évi fegyházbüntetésre változtatták az ítéletet. Az eset balladai feldolgozását a gyűjtés egy év múlva regisztrálta. A tanulmány szerzője a helyi közösségi emlékezet, a korabeli és levéltári dokumentumok alapján rekonstruálja a 20 balladaváltozat külső referenciáit.” (Keszeg 2004, 298-299.) Liszka József Nyitra vidéki népballadák című kötetében az „egy-egy balladatípus monografikus igényű feldolgozása” kapcsán említi a könyvet. (Liszka 2009, 17.) Újabb kutatások születettek a könyv hatására Egyik főiskolás tanítványom, Szabó Zsófia 2004-ben a nagybajcsi vízimolnárok életéről írta terepmunkára épülő szakdolgozatát. Saját gyűjtése alapján elgondolkodtató hipotézist állított fel. Kutatásomban a gyilkosság helyszíneként három esetben is Nagybajcs nevével találkozott. Az egyik balladavariáns szövegében is ez a helynév szerepel, illetve egy adatközlő az egyik igaz történetben a gyilkosság helyszíneként szintén ezt a falut jelölte meg.17 Rajta kívül egy másik adatközlő is úgy hallotta, hogy Nagybajcson történt meg a tragédia. (Lanczendorfer - Gülch 2003, 13.) Szabó Zsófia adatközlői azt mesélték, hogy Nagybajcson is történt egy gyilkosság 1907-ben, mégpedig szintén egy molnárlegény gyilkolt szerelemféltésből. Ezt a lányt is Márinak hívták, szintén menyasszony volt. A „...Csilizradvánnyal szomszédos faluban történt gyilkosság bizonyára felkeltette az érdeklődést és Nagybajcsra terelte a figyelmet, főleg, mivel a tragédia szereplői hasonlóak voltak a 34 évvel korábbihoz...” A szakdolgozó feltételezi, ez közrejátszhatott abban, hogy Bakos József gyűjtőcsapata Csilizradványon 1942-ben a ballada helyszíneként Nagybajcsot, a molnárt pedig nagybajcsi lakosként tudták felgyűjteni. Egy másik szakdolgozat is készült a balladakutatással kapcsolatban. A balladakutatás kulturális hatásait, kapcsolatrendszerét és a média szerepét elemeztem a 2005-ben írt diplomadolgozatomban. (Lanczendorfer 2005) A kutatással, a könyvvel kapcsolatban keresett fel Váray László népzenekutató, főiskolai docens, aki egy szakszerű zenei összehasonlító táblázattal és dallamelemzéssel lepett meg. „A Dely Mári újkori és legújabb kori ballada szövegében, ritmusában, dallamában. Ezért tartalmaz oly sok műzenei, ill. verbunkos ízt, vonást. Ha igazán megkapargatjuk a dallamokat, akkor az összehasonlító módszerrel dúros, kanász /vagy katona, vadász:/= n(ota). b(ene). ebbe belehallatszik a katonanóta, a nyugati hatású dúr felhanghasználat: ,,d’, s m d s, /kürtölésekre, dudálásokra hajló/= „m, s, d’, s, m, d, s, d”; /verbunkos jegyeket hordozó/= „r-d-t-d” fordula137
