Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
ARRABONA 2010.48/ 1. TANULMÁNYOK Csaba, a költő s drámaíró a maga művészi elgondolása szerint dolgozza fel, dolgozza át a balladát. így hozza közelebb a késői korhoz, jelenünkhöz-jövőnkhöz — annak olvasó és színházlátogató közönségéhez.” (Ács 2005, 68.) A kézirat, illetve a belőle készített irodalmi műsor már a könyv, A vérző liliom megjelenése előtt Erdélyben is járt, ugyanis a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ diákjai „otthonról hozott balladaként” ezt vitték magukkal 2002 júliusában a Korondon megrendezett Hazanéző Nemzetközi Irodalom- és Folklór Táborba. Barsi Ernő tanár úr a felpéci könyvbemutató után a következőképpen nyilatkozott Harcsás Judit újságírónak a ballada felhasználhatóságáról a „Mit gondol, hol fogják hasznosítani ezt az anyagot?” kérdésre: „Főképpen pedagógusok, örömmel hallom, hogy film is készül róla, jaj bár ilyen filmeket is adna a televízió, nemcsak azokat a szörnyű dolgokat, ugye, amikkel tömik tele a fiatalságot. Mindenfelé, iskolában, színjátszó csoportok, és osztályközösségek is megtanulhatják. Ugye, a monodrámához nem kell nagy együttes, egy ember is gyönyörűen előadhatja. Ha megtanulta, magáévá is teszi a benne lévő gondolatokat is. Nagyon büszke vagyok a drága tanítványaimra! Azt szoktam mondani, hogy kamatos kamatjaival adták vissza azt a kis szeretetet, amit én csöpögtettem annak idején beléjük.”7 A kutatás és a kézirat, majd a könyv megjelenése más művészeti területeket is „megmozgatott”. Gülch Csaba két verset (A vérző liliom; Előtted állok) is írt, amely a monodráma keretverseivé váltak és különböző folyóiratokban (Evangélikus Élet, Hegyalja, Várhely) jelentek meg. (Lanczendorfer - Gülch 2003,184., 202.) Major-Zala Lajos Svájcban élő magyar költő először egy szép írással,8 2003 decemberében pedig egy verssel lepett meg bennünket, melynek címe: Vért spriccelő Liliom. Egy rövid részletet idézek belőle: „.. .az elkábító Szép / minden ami ép / felszívja méregképp”. Major-Zala Lajos szóbeli közlése szerint legújabb kötetében a „liliomos verseket” a balladakutatás és a belőle született A vérző liliom című könyv motiválta. (Major-Zala 2003) A könyv egyik fejezetének a Vért spriccelő liliom címet adta, és több liliomos verse is született (Liliom: szépség és halál). Megjegyzem, Major-Zala Lajost már évtizedekkel ezelőtt is megihlette a népi líra. A Rontásbontó és több más kötetét Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtöt lépék című archaikus imákat tartalmazó könyve inspirálta. A vérző liliom kéziratát olvasva, illetve az erről szóló előadásokat hallgatva többen megajándékoztak bennünket gondolataikkal, írásaikkal. így Czigány György (A történetéi tovább) és Lászlóffy Aladár (Balladahatáron). (Lanczendorfer- Gülch 2003, 203., 205-206.) Nagy örömünkre szolgált, hogy egykori kedves közös tanárunk, Barsi Ernő írta a könyv előszavát, és — az általunk szintén nagyon tisztelt — Küllős Imola néprajztudós, valamint Nagy Gáspár költő ajándékozott meg bennünket lektori gondolataival. Nagy ajándék volt az is, hogy a könyv egyik fejezetében (A ballada változatainak dallamai) az összegyűjtött balladák dallamait zenei szempontból Barsi Ernő elemezte. (Lanczendorfer- Gülch 2003,110-113.) Akönyvünk hátlapjára került Markó Iván megtisztelő ajánlása pedig értékesebbé, szebbé tette kiadványunkat. A néprajzi tanulmány, a teljes képanyag, dokumentáció (levéltári dokumentumok, újságcikkek, térképek), a fellelt 20 kottával közölt ballada, a 16 igaz történet, illetve a már említett monodráma és a róluk alkotott vélemények együtteseként A vérző liliom. Defy Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében című könyv 2003 őszén, a Győri Könyvszalonra jelent meg. (1. kép) 130
