Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)
Tanulmányok - dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Egy helyi népballada-kutatás kulturális hatásai
DR. LANCZENDORFER ZSUZSANNA EGY HELYI NÉPBALLADA-KUTATÁS KULTURÁLIS HATÁSAI A kutatás azonban nemcsak költői véleményekkel, versekkel, művészi fotókkal bővült, hanem a tánc nyelvén is „megszólalt”, színpadra került. Lukácsné Honfi Beatrix néptáncoktatót is „megérintette” a lány története, valamint a belőle készült irodalmi alkotás, és koreográfiát, táncballadát készített hozzá. A zene és a mozgás hűen kötődik a történethez, szigetközi dallamokra és táncokra épül a produkció. Dely Mári hangját Bodó Vera Radnóti-díjas előadóművész adta vissza, és A vérző liliom táncdrámát a Csutora Néptánc és Népzenei Együttes táncosai, és népzenekara mutatta be. A könyvbemutatók így táncos és irodalmi műsorral is kiegészültek, a témát a tudomány és a művészet is interpretálta. Kodály Zoltán azt vallotta: „Mert tudomány, művészet gyökere egy. Mindegyik a világot tükrözi, a maga módján. Alapfeltétele: éles megfigyelőképesség, pontos visszaadása és magasabb szintézisbe emelése a megfigyelt életnek. S a tudományos és művészi nagyság alapja is ugyanaz: az igaz ember, vir justus.” (Kodály 1955, 279.) Dely Mári történetét egy másik együttes, a Szent György Néptánccsoport is feldolgozta, miután művészeti vezetőjük, Gúla Miklós táncba álmodta. A vérző liliom című táncelőadást először 2006-ban, majd 2008-ban mutatták be az Iszkaszentgyörgyön tartott balladatalálkozón. Később az előadást még 15 helyszínen ismerhette meg a közönség. (2. kép) A kutatás, illetve a táncballada bemutatásának terve már a film műfajában is érdeklődést keltett. Bayer Ilona szerkesztő és Kálmán János rendező azzal az ötlettel álltak elő, hogy sajátos, kétrészes lírai dokumentumfilmet forgatnak belőle. Elkészítették a szinopszist és sikerült a két főszereplő (Dely Mári, Török József) rokonával is interjút készíteni. Sajnos Szarka Ferencné Juci néni azóta már meghalt. „A gondolkodásom film alapja Szőts István filmballadáihoz nyúlik vissza: egyszerű szerkezet, pontos képek. Az elemzéskor széttördeltem a monodráma egységét a következőkre. Az biztos, hogy egy dokumentum-riport verziót és egy film (játékfil-131 2. kép „Az utolsó ima”. Táncrészlet. Győr, Petőfi Sándor Művelődési Ház, 2003. november 24. 1. kép Beszélgetés Czigány Györggyel a Győri Könyvszalonon. 2003. október 18. (Fotó: Szűködön)
