Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Balogh Csilla: Avar kori kettős- és többes temetkezések a Duna-Tisza közén

BALOGH CSILLA AVAR KORI KETTŐS- ÉS TÖBBES TEMETKEZÉSEK A DUNA-TISZA KÖZÉN avar kor második felére tehető. 33 sírban (27%) volt olyan leletanyag, amely pontosabb keltezés lehetőségét kínálja. 5 temetkezést a 7. sz. középső harmadába, annak inkább a második felébe sorolhatunk, leletanyaguk kora avar jellegzetességet is hordoz még. Ide sorolható a sima és rátétdíszes nagy- és közepes lemezgömbös fülbevalókkal és szemesgyöngyökkel jellemezhető Csepel-Háros 101., Kiskőrös-Város alatt 29., Sükösd-Ságod 57-58. és a Szeged-Fehértó A. temető 17. és 240. sírja. A sükösdi sírok kivételével a többi nő-gyermek temetkezése. Az ürbőpusztai 1. sírt Bóna István a temető 630-670 közé keltezhető, korai fázisába tette (Bóna 1957, 173.) valószínűleg a temetőben elfoglalt helye alapján (Bóna 1957, 165.). Megfigyelésünk szerint a legtöbb temető esetében a kettős- és hármas sírok elszórtan jelentkeznek a temetők területén, ezért e szempontot nem tudjuk figyelembe venni a bizonytalan keltezésű sírok besorolásánál. A sírok döntő többsége a leletanyag alapján egyértelműen a késő avar periódusba, a SpAl-2 (kerek karikajú gyöngycsüngós fülbevalók, karéjos boglárok, rombusz átmetszetű karperecek, dinnyemag alakú gyöngyök, öntött griffes veretek) és SpA3 fázisába (ovális karikajú, hasáb alakú gyöngycsüngós fülbevalók, dobozos boglár, varkocsszorítók, áttört és vésett liliomos övgarnitúrák, utánvésett, laposindás övgarnitúrák, áttört, pikkelymintás szíjvég stb.) tartozik. Az alattyán-tuláti, Jászapáti-Nagyállás úti, sükösd-ságodi, a Szeged-Fehértó A. és B., a szeged-kundombi, és a szeged-makkoserdei temetők kettős- (és hármas) sírjai összességében a temetők többi sírjához viszonyítva relatíve szegényeknek mondhatók. A jánoshidai temetőt nemcsak a kettős temetkezések viszonylag nagy száma (10 sír) miatt érdemes külön kiemelni, hanem azért is, mert a kettős sírok fele egyértelműen a SpA3-ba tartozik, és a benne előforduló 3 férfi-nő temetkezésben öntött övgarnitúrás, rangosabb férfiak nyugodtak. Az e temetőben előforduló kettős temetkezések szemléltetik legjobban az egész Duna-Tisza közéről megismert kettős- és hármas temetkezéseknél megfigyelt tendenciákat szinte minden vonatkozásban (temetkezési szokások és leletanyag). A Duna-Tisza közi kettős- és hármas temetkezések leletanyaga alapján csak megerősíthetjük a Tomka Péter által megfogalmazott tendenciát, miszerint a kora és közép avar korban, valamint és a késő avar kor első és második fázisában a kettős- és többes temetkezések előfordulási aránya kisebb (1-2% körül), ugyanakkor a késő avar kor végén van néhány temető, ahol ezek aránya erősen megnövekszik (Tomka 2003, 23.). ÖSSZEFOGLALÁS Jelen ismereteim szerint a Duna-Tisza közéről 34 lelőhelyen összesen 122 kettős- és hármas (többes) temetkezés került elő. E körbe soroltam az egy időben történt temetkezéseken kívül az utántemetéseket és az ikersírokat is abból a megfontolásból, hogy az utóbbi eseteknél a temetést végzőket is ugyanaz a szándék vezérelte, mégpedig az, hogy a lehető legközelebb helyezzék egymáshoz a valószínűleg az életben is szoros kapcsolatban lévő halottakat függetlenül attól, hogy haláluk nem közel egy időben történt. A temetkezések elemzése során valamennyi szempontnál (tájolás, a sírformák, a sírba helyezés módja — a halottak helyzete, egymáshoz viszonyított helyzete —, a rítuselemek és mellékletek) sokszínűséggel találkoztam, ezért az egyes jelenségek esetében csak tendenciákat és nem törvényszerűségeket állapíthattam meg. Az avar kori temetők monográfiáinak vonatkozó részein kívül nagyobb földrajzi egységet átfogó és e korszakkal és témával foglalkozó, vagy azt érintő 49