Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui
ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK elemei megjelentek és egyben Serlio és Sanmicheli művészete hazai adaptációjának legkorábbi emlékei is; másrészről egy olyan építészeti formának első, művészettörténeti szempontból is jelentős példái, amely a későbbi évszázadokban általánosan elterjedt. Egyben reményeink szerint sikerült legalább elégségesnek ítélhető érveket felhoznunk Pietro Ferabosco szerzősége mellett s ezzel a mester szinte csak írott források adataiból álló munkásságának egy konkrét és jól megragadható darabját azonosítanunk. Jegyzetek: 1 A dolgozat rövidített formában elhangzott az V. Sárospataki Művelődéstörténeti Konferencián (Hadművészet és hadiépítészet Magyarországon a XVI-XVII. században) 1999. október 2-án. 2 A szabályos utcahálózat kapcsán felmerült annak középkori eredete (legutóbb Lővei 1991, 16-17). Mindenesetre Ferabosco már 1564 tavaszán tervrajzot készített az utcahálózat átalakítására (Pálffy 1999, 125), amely adat mégis inkább a szabályos szisztéma újkori kialakítása mellett szól. Ugyancsak az ideális erődváros koncepciójában szerepelt a város középpontjába helyezett őrtorony (Hajnóczi 1994, 210): Győrött ennek megfelelően emelték a Főtéren a Fővárta épületét, 3 Az átépítés során az új Fehérvári-kapu háromnyílású, rusztikázott s dór pilaszterpárral tagolt külső homlokzatot kapott; a városfelőli homlokzaton ez utóbbiak már hiányoztak. A kapu teljes s gyökeres átalakítását bizonyítják a nemrégiben feltárt alapfalak is (Tomka Péter: Jelentés régészeti megfigyelésről, Győr, Baross u., Fehérvárikapu, 1997. Xántus János Múzeum Régészet Adattár 19-98). A rusztikás-pilaszteres megoldást a XVIII-XIX. század reprezentatív várkapuin is általánosan alkalmazták: példaként említhetjük a belgrádi vár kapuit 1720 tájáról (Popovic, Marko: The fortress of Belgrade, Belgrade, 1991), az 1722-1738 között épült gyulafehérvári Károly-kaput, valamint a komáromi erődrendszer Nádor-vonalának 1844-re keltezett főkapuját, a Pozsonyi-kaput (Kecskés 1984, 165). 4 Helyette ekkor még egy új kaput építettek, amelyet azután 1863-ban romboltak le (Veress 1993, 186). 5 Győr s várának régi ábrázolásait Pfannl Jenő gyűjtötte össze mintaszerűen, tisztázva az egyes ábrázolások topográfiai hűségét illetve egymáshoz való viszonyát (Pfannl 1930). E munkát érdemben nem haladta meg sem Gazdag István gyűjtése (Gazdag 1965), sem pedig a legutóbb kiadott reprezentatív Győr-album (Győr 1998). 6 Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz.: C.64.79.1., akvarell, papír, 348x275 mm. Jelzett jobbra lent: Nach der Natur von Anton Fruman. A kép alján felirat: Einrücken der Oester: Truppen zu Raab in Begleitung H: Maj: Franz-Josef des I ten Kais: v: Oest: im Ungarischen Revolutionsjahre 1849 am 28 ten Juni. 7 Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz.: C.64.70.1., ceruza, papír, 318x490 mm. Jelzett jobbra: Anton Fruman 1858. A rajz felirata: Aufnahme des Wiener Thores der K. F. Stadt Raab welches im Jahre 1858 abgetragen wurde. 8 A térkép feltalálási helye: Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény C.65.39.1. Reprodukcióját közölte Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17-18. században, Budapest 1980, 8. kép. 9 A metszeten látható kapu egyébiránt sok hasonlóságot mutat Serlio VII. könyvében publikált kaputervekkel (Adams 1989, 7-10. ábra), mint erre a lőrések kiképzése és a kapu feletti torony motívumának hasonlósága is utal. 10 A Fehérvári- és vele együtt a Bécsi-kapu feltűnik a Friedrich Bernhard Werner készítette vedután is. Alkotója valamikor 1732 után a helyszínen járva - miként a szignatúrában olvasható - "élet után" (ad vivum) rajzolta meg Győr látképét, amelyet azután Johann Christoph Leopold metszett rézbe Augsburgban (Rózsa 1974,40-41). A kapuk ábrázolása azonban sematikus: mindkettő a várfalból kiemelkedő háromszög alakú timpanonnal - alsó sarkaiban egy-egy kis őrtoronnyal - lezárt építmény. Hitelesnek tehát nem tekinthető e metszet sem. 11 Az oltárkép vedutája korábban ismeretlen volt s javaslatunkra került be a város ábrázolásait felvonultató albumba (Győr 1998, 50). A forrásjegyzék azonban hibás adatokkal szerepelteti, miként téves a látkép tájolásának meghatározása és a kapu Fehérvári-kapuként való azonosítása is. A kép megfestésének dátuma kiolvasható a szent figurája alatt illetve kezében elhelyezett mondatszalagok kronosztikonos felirataiból. 12 A magyarországi váraknál mindkét variáció megtalálható: Érsekújvárnál a kurtina közepére került a kapu, míg Komárom esetében az egyik bástya torkába. 105
