Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui
ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK 13 Az 1598-ban berobbantott Fehérvári-kapu kapuszárnyai, az esemény afféle ereklyéiként máig fennmaradtak. 14 A feliratot a Fruman-féle felmérési rajz illetve a meglévő töredék nyomán rekonstruáltuk. A zárójelbe tett részek már 1858-ban is hiányoztak. 15 A Fruman-féle akvarell szerint. 16 Ennek az első tűztoronynak az építési idejére jelenleg csupán az ábrázolásokból tudunk visszakövetkeztetni: az Őrangyal-freskón még nincs nyoma, viszont a Werner-Leopold-féle metszeten már látható, igaz, itt a Magyar-bástya csúcsára illesztve. Az 1757-es rajzon már a kapu fölött látható, gazdagon kialakított sisakkal. Az alaprajzban elhelyezett felirat (Feuerthurm) rendeltetéséről is tudósít: eszerint tűztoronyként funkcionált. A XVIII. század második felében használt s Zeller Sebestyén metszette céhlevelek vedutáim szintén ott látható (Stopp 1987, 314-327). 17 Az őrtornyocskák között mintha a török kéjlak is felsejlene. 18 Ezt később a karmeliták kupolájába falazták be (Méry 1874,419): ma ismeretlen. 19 Vincenzo Scamozzinak Palmanova kapuit szokás tulajdonítani. 20 Az összkiadásban ez a 129v. Munkánk során az 1996-ban megjelent angol nyelvű kiadást használtuk (Serlio 1996), amely a IV. könyv esetében az 1544-es harmadik kiadás szövegét és a második kiadás illusztrációit tartalmazza. 21 M. Rosci megállapítását idézi Serlio 1996,449: 71. jegyzet. 22 A 7r (130r) lap tervén, amely ugyanerre a sémára készült, Serlio féloszlopokat alkalmazott! (Serlio 1996,261). 23 Vitruvius: De architectura, I. könyv II. 5. 24 Nicholas Adams elmarasztalja Serliot kaputerveinek színpadi díszlet jellege miatt (Adams 1989, 223). A várkapu azonban - amennyiben nem egy egyszerű falba vágott nyílás - nyilvánvalóan kulisszaszerű, hisz az építészeti eszközökkel valamiféle eszmei tartalmat kell megjelenítenie. Mint láthattuk, a XV-XVI. századi reprezentatív várkapuk valóban díszarchitektúrának tűnnek s épp a Serlio-féle tervek hoztak egy, a katonai szempontoknak jobban megfelelő formát. így nem érezzük méltányosnak Adams bírálatát. 25 Serlio a toszkán oszloprend és a rusztikus felületképzés összekapcsolásában a művében név szerint is hivatkozott Gulio Romano munkásságára támaszkodott (Ackerman 1991, 521-522). 26 A Balogh által említett példákat kiegészíthetjük egy újabbal is: a Kakas István házából való, Kakas-címeres udvari ajtó (Balogh 1985, 141. kép) előképe Serlio IV könyvének 26r (148r) lapján található meg (Serlio 1996, 299). 27 Lehetséges, hogy a Serlio-mintalap átalakítása a Porta Palio megoldásai alapján már Itáliában megtörtént. A bergamoi Porta Sant'Agostino kompozícióján már mindkét forrásból származó elemek megtalálhatók: a három nyílású, rusztikázott kapuzat fala előtt megkettőzött pilaszterek állnak s az archivolt is sugarasan rusztikázott. Az oromzat oldalai ívesen alakítottak. Bár a kapu tagozatainak plasztikája nem oly erőteljes, mint Győrött, a hasonlóság kétségtelen. A velencei határerődként kiépített Bergamo kapui építészettörténetileg igen problematikusak. A Porta Sant'Alessandro 1565-ben, a Porta San Giacomo 1568-ban, míg a Porta Sant'Agostino 1574 után épült fel, ám Zanella szerint terveik már korábban s egy időben, 1563-ban vagy azt közvetlenül megelőzően készülhettek. Az építész(ek) személye szintén bizonytalan: Puppi a Porta San Giacomo kapcsán felvetette Sanmicheli szerzőségét, míg Zanella helyi mesterek közreműködésével számol (Zanella 1988, 118-119). 28 Az udinei Arco Bollaniról: Puppi 1982, 277, Nr. 49; a S. Daniele del Friuli-ban álló Porta Gemonaról: Puppi 1982, 334, Nr. 137. 29 Az egyes kapukra nézve lásd Langeskiöld 1938 megfelelő tételeit. Itt jegyezzük meg, hogy Gazzola és Puppi Sanmicheliről szóló újabb monográfiái számunkra elérhetetlenek voltak. 30 Poterna: a kazamatafolyosóból nyíló rejtett ajtó. 31 A korábbi irodalom 1567-ig számolt működésével, ám II. Miksa már 1566. november 21-én kiadott rendeletével felmentette tisztségéből. Az uralkodó ugyanis - naplóbejegyzésének tanúsága szerint - elégedetlen volt Feraboscoval, aki szerinte elhanyagolta a győri építkezést. Kegyvesztettsége azonban nem tartott sokáig, a következő évben már újólag az uralkodói rezidenciák munkálataiban vett részt (Podewils 1992, 166). 32 Az egyes személyekre nézve lásd: Maggiorotti 1936. 33 Ferabosco életpályáját a legnagyobb részletességgel a Maggiorotti-Banfí szerzőpáros foglalta össze (Maggiorotti-Banfi 1933b). Legutóbb, 1969-ben Jarmila Krcálová summázta a feltárt adatokat (Krcálová 1969): az alábbiakban az általuk írott életrajzra támaszkodunk, kiegészítve Podewils 1992 megjegyzéseivel. 34 A hazai szakirodalom tábori rajzolóként szokta e fogalmat fordítani (Veress 1993, 35), ami Ferabosco ekkori feladatának téves értelmezéséhez vezetett: úgy tekintettek reá, mint az építészek mellé beosztott kezdő mérnökre, aki részletrajzokat készít. Valójában Ferabosco feladata a vár felmérése s a terepviszonyokat bemutató látképének elkészítése lehetett. Hasonló okból vitt magával festőt Ottavio Baldigara 1584-es szakértői körútján (Domonkos 1998, 807-808). 35 Az érmet Antonio Abondio készítette 1575-ben (Maggiorotti-Banfi 1933b, 165-166) 106
