Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Pozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK vonulását Nápolyig. 1829 és 1833 között Karl von Hessen-Darmstadt herceg - II. Sándor cár sógorának - adjutánsa volt. I. Miklós cár bécsi látogatása idején, majd 1852-ben Bécsben, 1853-ban Olmutzban és III. Napóleon császárnál 1867-ben Salzburgban az udvar ceremóniamesteri tisztségét töltötte be. Marie von Thurnberg írónő egyik húgát - Charlotte Regelsberg von Thurnberget vette feleségül, akitől három gyermeke született, s elsőszülött Emil fiának utódai napjainkban Bécs elővárosában élnek. A Rátky család ezen ágának leszármazását a 2. számú genealógiai tábla mutatja. A rátki és salamonfai előnevet használó Rátkyak egy másik, máig élő ága, bár a Mátyás király által nemesített Rátkytól, illetve a dunántúli vicegenerális Rátky Menyhérttől származtatja magát, szintén csak 1812től tudja hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolva máig vezetni családfáját. Ezen az ágon hat generáció óta az elsőszülött fiú (egy esetben a másodszülött) keresztneve Frigyes. A családi szájhagyomány szerint ez porosz Nagy Frigyes iránti tisztelet miatt van, akinek seregében a hétéves háború idején egy Rátky (György francia tábornok leszármazottja?) állatorvos (lódoktor) volt, akinek a keresztapja Nagy Frigyes volt. Ezt a Rátkyt Hadik András Berlint sarcolván foglyul ejtette, s amikor 1763-ban Mária Terézia Hadiknak adományozta a futaki és a cservonyeci birtokokat, Rátky a futaki birtokon szolgált. Bármilyen szépen hangzik is a családi legenda, eddig sem megerősíteni, sem megcáfolni nem sikerült. Ezen az ágon az első ismert személy Rátky Ernő (Ernestus), felesége Hohl Anna, akivel a futaki római katolikus plébánia házasságkötési indexe szerint 1812-ben kötött házasságot. Ugyancsak a plébánia keresztelési protokolluma (1758-1890) bejegyzéséből derül ki, hogy e frigyből született Frigyes (Friderikus) nevú gyermeket 1813. február 16-án, Erazmus nevű fiukat pedig 1815. március 19-én keresztelték. Rátky Frigyesről a következő megbízható adat a csanádpalotai római katolikus egyház házassági anyakönyvében áll. 1846. január 18-án a 32 éves, Futakról származó, de ekkor Mácsán lakó Rátky Frigyes házasságot kötött a 18 éves Gerzanics Katalinnal. Az anyakönyvbe sajnos nem jegyezték be a házasulok "polgári állását" és szüleik nevét sem. Házasságkötése idején már valószínűleg uradalmi ispán volt Arad vármegye főispánjának, Csernovics Péternek mácsai birtokán. Csernovics sógora volt Damjanich Jánosnak, a szabadságharc mártír tábornokának, lévén hogy ez Csernovics Emiliát, Csernovics Péter húgát vette el feleségül. Ezért történt, hogy az aradi megtorlás után a rövid időre szintén várfogságra vetett Csernovics tekintélyét, még inkább a megvesztegetéshez vagyonát latba vetve kieszközölte, hogy az október 6-i kivégzések után az aradi vár árkában jeltelen tömegsírba temetett sógora és 194