Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Pozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Lahner tábornok holttestét elszállíttathassa és eltemettethesse. Az eseményt részletesen Rátky Frigyes leveléből lehet megismerni, aki maga is részt vett a két hős tisztességes el temetésében. Rátky levelét Hamvay Ödön közölte Damjanich Jánosról szóló könyvében: Október 8-ikának estéjén Csernovics maga jelölte ki a mácsai parkban azt a helyet, a hová a sírt kellett ásni. Éjjel ástuk meg az új sírgödröt, éjfél után két órakor egy kétökrös szekéren vittük ki a parkba a két koporsót. Közös sírba tettük a halottakat. Az éjjeli temetésen jelen voltunk: Csernovics, én a feleségem, Csernovics komornyikja, Lahner legénye és a béresgazdám... I. Rátky Frigyes és Gerzanics Katalin Frigyes nevű fia 1856. március elsején született Sofronyán. II. Rátky Frigyes 1883-ban kötött házasságot Bécsi Juhász Rozáliával, s ebből a frigyből hét gyermekük született. Az ő életéről kevés forrás maradt fenn. Valószínű, hogy miután a Károlyiak 1862-ben megvették a Csernovicsok mácsai birtokát, a Rátky család az új földesúr szolgálatába szegődött. Erre utal fiának, III. Rátky Frigyesnek halála után a Gazdatisztek Lapjában megjelent nekrológja, mely azt írja, hogy az elhunyt „apja, nagyapja gazdatiszt volt". II. R. Frigyes 1932. július 5-én halt meg, s Makón temették el. Gyermekei: Margit, a szegedi „felső ipariskola" igazgatójának a felesége; István igazgató tanító; Frigyes gróf Károlyi Gyula nyírcsászári uradalmának főintézője; Béla (dr.) Salgótarján polgármestere; Jenő, bankigazgató; az 1920-ban elhunyt Dezső és Etelka voltak. III. Rátky Frigyes 1888-ban született. Harcolt az első világháborúban, az olasz hadszíntéren tanúsított erényeiről az Aradi Közlöny a következőket írta: Mint egy nagy gépezet fogaskerekei, oly pontosan illeszkednek egymáshoz zászlóaljunknál az egyes működési körök. Ez a gépezet pontosan működik, percre sem áll meg, percre sem akad fenn. A zászlóalj pontosan megkapja mindazt, amire szüksége van. És ez nagy szó, ha meggondoljuk, hogy sok száz embernek 2000 méter magasságba kell málhás állatokkal az élelmet, tüzelőfát, szalmát, stb. felhordani. A train azonban minden várakozáson felül, kiváló pontossággal működik, ami R. F. tar. hadnagy trainkommendáns érdeme. Arad-megyei fiú, civilben Károlyi Gyula gróf nagykárolyi uradalmának intézője. Ó is a háború kitörése óta a csapatnál teljesít szolgálatot. Félévig a tűzvonalban volt, azután a felelősségteljes trainkommendóval bízták meg. Agilitása határt nem ismer, figyelme mindenre kiterjed. Kiváló szakértő, a 33-asok trainje büszkeségét képezi az egész dandárnak. Pár száz lépésnyire a front mögött olyan istállót építtetett, mely díszére válna bármely főúri uradalomnak. Ő vezeti a zászlóaljnak élelemmel, munícióval való ellátását, az úgynevezett front mögötti háborút, mely legalábbis oly körültekintést és tehetséget igényel, mint az a harc, melyet az arcvonalban vívnak a katonák. Most ő is legmagasabb kitüntetésre van felterjesztve. 195