Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)

és a Lányok Lapjában jelentek meg. Ezenkívül szerepeltek még Falk Miksa és Ney Ferenc, dr. Ágai Adolf és Vadnay Károly művei is. Közülük többen Frankenburg barátai, s e kör elnöke invitálására adták ide műveiket. 1 887-től a Kör a helyi jellegen túl nagyobb figyelmet fordított az egyetemes magyar művészeti és kulturális értékek bemutatására. Réchey Viktor benedekrendi tanár - előzetesen - a Sopron című újságban bemutatta Vómbéry Ármint. 1887. március 7-én a világhírű orientalista egyetemi tanár - a Kaszinó nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt - "A magyarok ázsiai múltjáról és európai jövőjé"-ről tartott előadást, őt követték: Ábrányi Emil és énekművész neje, Wein Margit: - /l 888. december 8./ Ábrányi Emil: Az első ideál. /Magánjelenet/ Felolvasta a szerző. A felolvasás után Szentiványi János méltatta Ábrányi Emil költői érdemeit, a Kör nevében babérkoszorút nyújtott át. Ábrányiné Wein Margit magyar dalokat énekelt zongorakísérettel. - /1893. november 8./ Ábrányi Emil: A hódító nyelv; A föld; Örök feltámadás c. költeményeit adta elő a szerző. Ábrányiné Chopin: Mazurka és Leoncavallo: Madárdal a "Bajazzók"-ból c. dalokat énekelte Király Béla zongorakíséretével. Szávay Gyula: - /l 889. május 11./ Az irodalom múltja és jövője. /Tanulmány/ Felolvasta a szerző. Előadásra került 1897. április 22-én "A hírlapíró" c. prológja és az "Eleven újság" beszédes élőképe. A helyi vonatkozású részeket Bethlen Oszkár írta. Az alkalmi szerzeményben 16 műkedvelő nő és férfi szerepelt. Sopron kritikus időszakában is megjelent Szávay, mint a Petőfi Társaság főtitkára. 1920. november 20-án alkalmi ódáját szavalta el a díszelőadáson, majd 1920. november 21-én kedves hangulatú versekkel örvendeztette meg a hallgatóságot. A korábban neves győri publicista Szávay költeményeit gyakran szavalták a Kör rendezvényein. - Dr. Váradi Antal a Kisfaludy Társaság tagja 1890. október 21-én felolvasta a "Krisztus az alvilágban" c. drámai költeményét, majd "A szent nyomok" c. versét Vojtkó Pál szavalta el. Váradi Antal 1895. október 26-án a "Legendák könyvé"-ből mondott el három szép verset, majd a "Melyiket?" és "A tanú" c. költeményeit adta elő. 1914. április 7-én - mint a Petőfi Társaság főtitkára, Szigligeti tanítványa és barátja, közvetlenséggel emlékezett meg mesteréről. - 1891. szeptember 20-án Fenyvessy Ferenc dr. országgyűlési képviselő ünnepi beszédet mondott gr. Széchenyi István születessenek századik évfordulója alkalmából. - Rákosi Viktor /Sipulus/ és Seress Imre az élcelődés és humor megszólaltatói voltak 1891. november 21-én. Pázmándi Dénes dr. országgyűlési képviselő 1895. április ó-án A vidéki magyar színészet jövőjéről címmel tartotta meg előadását. - Dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanár /Kisfaludy Társaság/ 1897. május 23-i estélyen felolvasta "Széchenyi István és a magyar nő" című tanulmányát. Rákosi Jenő, az Újságíró Szövetség elnöke 1897. április 22-23-án volt a Kör vendége. 1904. február 21-én Jakab Ödön, a Kisfaludy Társaság tagja humoros elbeszélését olvasta fel. Pékár Gyula először az 1907. január 7-i farsangi esten szerepelt. Felolvasta "Drághy Éva esküje" c. vitézi románcát, 1918. február 1 7-én pedig a "Családi ékszer" és a "Steiner kisasszony" c. novelláit. Dr. Németh Ödön budapesti orvostanár 1 907. február 1 6-án Az álomról tartott felolvasást. 1 907. március 1 5-én dr. Ferenczi Zoltán, a Petőfi Társaság kiküldötte "Petőfi és a szabadság eszméje" címmel tartott megemlékezést. 1917. december 10-én Gyóni Géza költöportréját vázolta fel. Lampérth Géza, a Petőfi Társaság tagja 1907. március 15-én műveiből olvasott fel:" Boldogság vándora", "Műélvezet", "Nóta Zsuzsiról, aki Pestre ment" és "Kisbíró nóta". 1909. május l-jén pedig költeményeit olvasta fel. 1909. január 16-án Lux Terka írónő felolvasást tartott. Malonyay Dezső, 1909. május l-jén két elbeszélését olvasta fel. Herczeg Ferenc, a Petőfi Társaság elnöke, 191 1. november ARRAB0NA 35/1-2.