Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)
4-én, "Apró aforizmák" címmel tartott felolvasást. 1911. november 4-én Farkas Pál, a Petőfi Társaság tagja "Korunk szellemi áramlatairól" tartott szabadelőadást. Dr. Sebestyén Károly, a Kisfaludy Társaság tagja, 1911. december 16-án "Shakespeare a plein airben" címmel tartott felolvasást. 1912. január 20-án Dr. Steinbach József, a Petőfi Társaság tagja "Petőfi költészete és a műfordítás alapkellékei" c. munkáját olvasta fel. 1912. február 24-én dr. Prőhle Vilmos egyetemi m.tanár: "A művészet szabadsága" címmel tartott előadást. Lövik Károly 1912. november 23-án: A városi zenészekről tartott tájékoztatást. Ugyanezen estélyen Heltai Jenő saját költeményeit mutatta be az újdonság hatásával. A modern költészet az 1913. november 5-i estélyen jutott először szóhoz. Hanga/ Sándor 1913. december 3-án Kiss József 70. éves tiszteletére rendezett estélyen A Hét belső munkatársa, Kiss József tanítványa, Lengyel Ernő dr. jött el Sopronba, aki megkapó korrajz keretében festette meg a költő irodalmi pályafutását. Giesswein Sándor dr., a nemzetközi interparlamentáris konferencia tagja 1915. február l-jén tartott szabadelőadást a "Jövő reménységei"-ről. Strausz Adolf, a budapesti keleti Kereskedelmi Akadémia tanára 1916. január 30-án tartott szabadelőadást "Bulgária" címmel. Peterdy Andor, a Petőfi Társaság tagja, 1917. december 10-én, Gyóni Gézához írt lírikus versét szavalta el. 1918. április 14-én Császár Elemér, a Petőfi Társaság alelnöke, "Tompa Mihály élete" címmel tartott felolvasót. Ugyanő 1920. november 20-án a színházi díszelőadáson Pékár Gyuláról tartott előadást, másnap a nagycenki kastélyban Angyal Dávidnak Széchenyiről szóló tanulmányát olvasta fel. Az 1920. június 4-i trianoni békeparancs után ez év november 21-én a magyar nemzeti irodalom és költészet képviselőinek műsora volt a Kaszinó nagytermében: Pékár Gyula megnyitó beszédében kiemelte, hogy "a budapesti irodalmi helyőrség most eljött a végvári helyőrséghez, hogy Zrínyi, Petőfi, Széchenyi szellemében közös munkára" buzdítson. Klebelsberg Kunó a lét vagy nem lét kérdésének tekintette a magyar kultúra megmentését. Drámai erővel szólt arról, hogy Trianon után "Nem illúziók után kell futni, hanem a veszedelemmel kell szembenézni". Ugyanakkor Hegedűs Sándor háborús témájú novelláját, Jakab Ödön és Lampérth Géza hazafias költeményeit olvasták fel. Császár Elemér dr. egyetemi tanár az 1921. december 21-i estélyen "Dante és a magyarok" címmel áldozott a világirodalom egyik legnagyobb költői lángelméje, Dante Alighieri emlékének. Nevezetes ünnepélyek A Kör felismerte annak jelentőségét és hivatásának érezte , hogy megőrizze az irodalom és művészet nagyjainak kultuszát, közvetítse szellemi értékeit, az érdeklődés felkeltésével híveket, olvasókat teremtsen az íróknak, rajtuk keresztül a nemzeti eszme terjesztésének és erősítésének. A Kör volt szinte minden hazafias ünnep kezdeményezője és rendezője, általa lett nemzeti összetartás és fennmaradás legfőbb morális biztosítéka. Az ünnepélyek magas látogatottsága bizonyította, hogy a Kör helyes úton járt, amikor irodalmunk nagyjainak emlékét felelevenítette. 1879. január 5-én tartotta meg a Kör Frankenburg Adolf ötvenéves írói jubileumát. Ez a nap azért volt nagyfontosságú, mivel távol az ország fővárosától Sopronban is rangos irodalmi ünnepség valósult meg. 1879. október 25.: Tompa Mihály-ünnep. 74 - 1880. május 23.: Széchenyi Istvánünnepély. - 1880. november 21-én megemlékezés Kisfaludy Károly halálának 50. évfordulójáról. - 1881. április 5-7-én Liszt Ferenc jött el Sopronba, hogy jótékony ARRAB0NA • 35/1-2.
