Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Ernő Barsi wurde 75 Jahre alt - Nagy József: A Szülőfalu, Sály
A szerencse megint a tehetség és a kitartó szorgalom társául szegődött: olyan világhírű tanárok fejlesztették tovább Barsi Ernő képességeit, mint Weiner Leó, Kodály Zoltán, Ádám Jenő. Oklevelével hová mehetett volna az állás nélküli diplomás, mint az életbe indító, óvó-védő, megtartó Sályba. Miközben éneket tanított egykori iskolájában, - s azt is társadalmi munkában tette - zenetörténeti, népzenei előadásokat is tartott. Aztán vegyeskart szervezett, és a Bartók-Kodály-Bárdos-művekből összeállított hangversenynek olyan sikere volt, hogy a falusi hallgatóság a végén felállva énekelte a Himnusz. Ez már országos nyilvánosságot is kapott, rövidesen megjelent a sályi tapasztalatokat összegező Barsi Ernő első szakmai publikációja, melyet újságcikkek és álláskínálatok követtek. Ezek közül az akkor létesült győri Állami Zenekonzervatórium ajánlatát fogadta. A tanítóképző felsőfokú intézménnyé válásakor meghívták tanárnak, s ezzel új fejezet kezdődött Barsi Ernő életében, ami persze korántsem jelentette azt, hogy a régi teljesen lezárult. Ezek hatására ismét divatba jöttek Sályban a régi népdalok, a lakodalmi ételköszöntők: "Mikor elérkezett nyugdíjazásom ideje, a falu várta, hogy oly sokévi távollét után ismét hazajöjjenek, neki adjam megmaradt erőmet, életem őszidejét. Úgy terveztem, egészen hazajövök... de egy élet odakötő szálait sem lehetett csak úgy, végleg elvágni. Tavasztól őszig elsősorban Sályban lakom szüleim üresen maradt házában, s ha hívnak, innen megyek teljesíteni a dunántúli meghívásokat." Sálynak, ennek a sajátos fekvésű, szép bükkaljai falunak majd negyed százados múltra visszatekintő országhíres pávaköre van. Barsi Ernő vezetésével, szakmai irányításával közel 200 fellépés, több mint 20 rádiószereplés van mögöttük. Az ország félszáz településén léptek fel, Kecskeméttől Mosonmagyaróvárig, városokban és falvakban. A helyi kulturális élet mozgatója is ez az éneklő közösség, amelyik tudományos előadások szervezésével, folklórműsorokkal, képzőművészeti kiállítással, templomi hangversennyel, sírkőgyűjtemény-avatással hívta fel a figyelmet Sályra. Évente szervezői, résztvevői a Sályi Napok rendezvénysorozatának. Kitől is tanulhatták meg a község iskoláskorú gyerekei a népdal, a zene, a szülőföld őszinte szeretetét? Barsi Ernő erre pedagógusi pályája első napjától nagy súlyt fektetett, mint ahogy a sályi honismereti szakkör vezetésére is. Pedig tisztában van vele: a mai iskolásoktól töméntelen ismeret elsajátítását várják el. Igy aztán azzal fordulni hozzájuk, hogy kötelező iskolai munkájukon túl honismereti szakkörbe is járjanak, sőt gyűjtésre és annak feldolgozására is fordítsanak időt - ahogy Barsi Ernő mondja, - nem éppen csábító ajánlat. Ám a sályi iskolások mégis jönnek, amint nagy tekintélyű tanáruk elegendő öntudatot csöpögtet beléjük. Hiszen a település nem kisebb neveket sorolhat föl egykori lakói között, mint az ott gyerekeskedő, nevelkedő Gárdonyi Gézáét, Eötvös József írópolitikus nevét, de élt a faluban sok más híresség is, mint Szederkényi Anna írónő, Terhes Sámuel költő, Ballá Károly színművész, író és lapszerkesztő. Ahol ilyen kapaszkodókat lehet adni a helyi történelemhez, valamivel talán könnyebb a honismereti munka megszervezése még a diákok körében is. Barsi Ernő a mai napig lelkes szervezője a Sályi Napok rendezvénysorozatának, zenére oktatja a község fiataljait, hangversenyeket tart szeretett szülőfalujában. Sály neve az ő munkásságán keresztül bekerült a Cambridge-ben kiadott nemzetközi bibliográfiába. Munkásságáért, lelkészi szolgálataiért szeretettel fizet a falu közössége. Nagy József ARRABONA 35/1-2.
