Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Környei A.: Bors László

ellenes harc, a társadalmi harc határozottabb formáit látta és vállalta volna — még a szocialisták sem. Prózai írásaiban, cikkeiben is ezen az alapon határolja el magát a háborús politikától. Goga Octaviant azért ítéli el, mert a háborús soviniszta uszítás poétája és politikusa lett, és Isac Emillel összehasonlítva tesz hitet, a nem politizáló, pacifista, européer költészet mellett. 15 Legszebb prózai írása a szegedi termésből a „Hafiz meghalt a paloták alatt" c. novella. Hafiz, a fiatal költő elhagyja atyja házát, hogy a királyi városiba menjen dalolni. Nem hajlik apja intő szavára, nem riasztja vissza a városban tapasztalt közöny és gonoszság, a városban tartja küldetése. Végül szomjanhal a gazdag város utcáin, de a költői hivatás áldozata lett, a dalolásra hivatott és ezt tette élete végéig. A tiszta költészet melletti szép hittétel ez az írás. 1916 májusában Bors László elhagyta Szegedet, Kolozsvárra távozott, való­színűleg az akkor ott katonáskodó Szigethy István hívására. 16 Itt megjelent írá­saiból következtethetően 1917 nyaráig, kora őszéig tartózkodott Kolozsvárott. Ez az év irodamii munkásságának legtermékenyebb éve, egyben csúcspontja is. Kolozsváron vezető tagja volt a Kolozsvári Szemle, (később Erdélyi Szemle) köré csoportosult fiatal írótársaságnak, így nagy része volt a modern erdélyi iro­dalom megteremtésében. Bors Lászlónak 1916. május 20-án jelent meg első írása a Kolozsvári Szemlében (Szigethy Istvánról) és ez év júliusában szervezi Sütő Nagy Lászlóval az eddigi jelentéktelen színházi lapot irodalmi revüvé. 17 Ezek­ben az években az erdélyi irodalmi élet hullámvölgyben volt. Az Erdélyből szár­mazott írók, idősebbek és fiatalok egyaránt a fővárosban tevékenykedtek. (Bródy Sándor, Malonyai Dezső, Török Gyula stb.) A kulturális és sajtóviszonyok nem­csak a fővároshoz, de a közeli Nagyváradhoz és Szegedhez képest is szembe­tűenően elmaradottak és szegényesek voltak. Ebben a helyzetben vállalkoztak a legfiatalabb erdélyi írók önálló irodalmi lap, tehát önálló irodalmi élet meg­teremtésére — mégpedig a haladó polgári irodalom szintjén, Adyt követve. Vállalkozásuk nemcsak önálló irodalmi kezdeményezés volt, hanem irodalmi és társadalmi lázadás is, küzdelem a modern irodalom létjogosultságáért Erdély­ben s a háború ellen, a társadalmi haladásért. Es ebben a harcban a lap munka­társai Bors Lászlót vezetőnek tekintették. A legfiatalabb, kezdő írók, költők dolgoztak a lapban: Paál Árpád, Ligeti Ernő, Nóti Károly, Juhász Árpád, Re­ményik Sándor, Joel Béla (Kahána Mózes), Walter Gyula, Áprily (Jékely) Lajos stb. . . . Bors László, aki megjárta a pesti és szegedi redakciókat, akinek verseit rendszeresen közölte A Hét, szinte idősebb társnak számított közöttük. Neki voltak kapcsolatai a pesti irodalmi élet mindennapjaival, ő tartott legjobban lépést az irodalom fejlődésével, pl. ő hozta a lapot kapcsolatba az avantgardiz­16 Bors A., i. m. SSz (1959) 61. — Kolozsvárra költözésének egyéb, személyes okai is lehettek, de a pontos körülmény nem rekonstruálható az ide vonatkozó emlékezések eltérése miatt. — G. Milkó Erzsébet, N. Nagy László, Bors András szóbeli, valamint C. Negulesco, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár igazgatójának levélbeli köz­lése. — Következő állomáshelyén, Újvidéken 1917. szeptember 17-én adta ki lapjának, az Újvidéki Színháznak első számát, az Újvidéki Hírlapban akt. 5-én jelent meg első jelzett írása. 17 Hetilap volt. 1915. IX. 19-én indult Kolozsvári Szemle (Szépirodalmi, Társa­dalmi és Színházi Újság) címmel S. Nagy László szerkesztéséiben s azonos volt az Ince Sándor—Miklós János-féle Színházi Újsággal. 1916. júl. 9-től: Kolozsvári Szemle, Iro­dalmi és kritikai revü. Most már S. Nagyék szuverén lapja. 1916. nov. 5-től: Erdélyi Szemle, Szépirodalmi, társadalompolitikai és közgazdasági hetilap. Szerkesztik: S. Nagy László, Tavaszy Sándor és Bárd Oszkár. 1917. febr. 5-től: Szerkesztik: Olajos Domonkos, Sipos István, fővárosi szerkesztő: Pajzs Elemér. — S. Nagy László: Harc a végeken (Kolozsvár, 1930.) — S. Nagy László szóbeli közlése. 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom