Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

A város tanácsa 1948-ibain nevezte el Kiss János utcának.

1 Névadója — Kiss János (1885—1944) altábornagy —a második világháború alatt a budapesti katonád ellenállási mozgalom vezetője és mártírjia. Története: Az utca az 1820. évi bástya-hontás után alakult ki fokozatosan. Első nevét Sdhwarzenberg Adolf bécsi várparancsnoktól kapta, aki Pálffy Miklóssal petárda segítségével 1598. március 29-én a déli, fehérvári-kaput berobbantotta és máslfélnapos harc után Győrt visszafoglalta a töröktől.

2 A Bachkorszakban Schwarzenberg Gasse volt. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 44/1948. — 2 Lengyel A., Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. Hadt. KI. 1959. 168—221. 38. Dr. Kovács Pál utca Szent Nikodém utca — Tejfeles köz — Szabadsajtó utca — Tejfeles köz — dr. Kovács Pál utca. Az Alkotmány utcát (15) a Jedlik Ányos utcával (14) köti össze. Jellemzője, hogy az utca majdnem mindegyik régi kapualja ketté van osztva és a kapualjak egyik fele üzlethelyiség. Az utca 5. számú házának falán emléktábla hirdeti, hogy abban a háziban volt 1848—1849-ben az első győri magyar nyelvű hírlap, a Hazánk szerkesztősége. Hossza 97 m, úttestének szélessége 4 m, burkolata aszfalt. Mai nevét 1908-iban adta a város tanácsa, és ezt 1909-ben a város közgyűlése is jóváhagyta.

1 Dr. Kovács Pál (1808—1886) orvos és író a reformkor egyik lelkes helyi vezetője, ő szerkesztette az első győri magyar nyelvű hírlapot, a ,,Hazánk"-at. Története: Az utca már a XV—

XVI. században kialakult. Bal oldalának házai a középkori vár falához támaszkodnak. Egyes helyeken az udvarokban ma is láthatók.

2 Az 1617. és 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Nikodém utca volt a neve. A XIX. század első felének közepén kapta a Tejfeles köz nevet, az utcában levő piacról. Több okmányban Tej utca néven is szerepel.

23 1848-ban a népakarat Szabadsajtó utca névvel jelölte meg, de a szabadságharc leverése után ismét Tejfeles köz.

3 1908-tól dr. Kovács Pál utca. A Bach-korszakban Milch Gasse. A tejfeles piac kihelyezése után kb. egy évtizedig virágpiac volt. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 460/1908 és 63/1909. — 2 Valló I., Győr. Ismertetése és tájékoztatója. Győr, 1930. — 2a GYÁL. Győr város magánokiratai 1912/1831. — 3 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1613/1848. 39. Köztársaság tér Bécsikapu tér — Karmelita tér — Széchenyi tér — Karmelita tér — Erzsébet tér — Köztársaság tér. Győr egyik legszebb tere, szinte minden épülete műemlék. A Sforza bástyánál kezdődik, innen a Káptalandomb bejáratáig halad, majd a Sarkantyú köz felé fordul. Ezután déli irányban egészen a volt karmelita rendházig és templomig terjed. Az északi oldalán a Sforza bástya kőkeretes bejárata látható. Az épületben van a Xántus János Múzeum római kori kőtára. A keleti oldalán az ún. Ott-ház mellett a Szabadsajtó utca indul ki, amelynek a bal sarkán álló házát tartják a legrégibb győri háznak.

1 A déli oldalán a karmelita templom és a volt kolostor áll. Innen három utca indul ki: keleti irányban a Kazinczy, dél felé az Aradi vértanúk útja, délnyugati irányiban pedig — a Rába partjával oárhuzamosan — a Fürst Sándor utca. A teret nyugat felől a Rába folyó határolja. 347