Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
A tér és a híd tengelyében Kisfaludy Károly szobra áll. Területe 1690 m 2 , burkolata aszfalt. A város közgyűlése az 1948. március 25-i ülésében nevezte el a teret Köztársaság térnek. 2 Története: A XVI. század közepétől várfalak zárták el a Rába felől. Itt volt az 1860-ban lebontott Bécsi-'kapu, amelytől első nevét, a Bécsi-kapu tér nevetkapta. 1831. június 28-án Karmelita térnek nevezik el. 2a A szabadságharc alatt Széchenyi István nevét viseli, 3 aztán ismét Karmelita tér. Később Erzsébet tér a meve. 3a 1948 óta Köztársaság tér. Jegyzet: 1 Borbíró V.—Valló I., i. m. 170. — 2 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 48-1948. — 2a GYÁL. Győr város magánokiratai 19121831. — 3 Uo. 1613/1848. — 3a Uo. 198/1898. 40. Lenin út Szent Márton utca — Fehérvári utca — Deák utca — Fehérvári utca — Baross út — Lenin út. Minden városnak van egy utcája, amelyben szinte az egész élete összpontosul, mintegy magába foglalva összes utcáinak jellegzetes sajátosságait. Győrnek ez az utcája a Lenin út. Itt állapítható meg legjobban a városias fejlődés, itt vannak a legnagyobb, szinte fővárosi jellegű üzletek és itt van a város ,,korzó"-ja is. Az utca két kerületre, Belvárosra és Nádorváirosra terjed ki. A belvárosi része az Alkotmány utcánál kezdődik és a Tanácsköztársaság útjánál végződik. A Lenin hídtól délre eső rész, amely a Felszabadulás útjáig terjed, már Nádorváros. Észak—déli irányiban szeli át a Belvárost és annak minden nyugat—keleti irányú utcáját keresztezi. A bal oldalán a Magyar Nemzeti Bank Győr-Sopron megyei Igazgatósága és a Vörös Csillag Szálloda, a jobb oldalán pedig a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Takarékpénztár fiókjai helyezkednek el. Hossza a Belváros területén 486 m, úttestének szélessége 6—10 m, burkolata aszfalt. Mai nevét a felszabadulás után 1961-ben kapta. Lenin Uljanov Iljics Vladimir (1870—1924), a marxizmus továbbfejlesztője, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére, a szovjet állam és az SZKP megalapítója, a nemzetközi munkásmozgalom vezetője. Története: A város egyik legrégibb utcája. Az 1617. és 1703. évi telekkönyvek ^zerint Szent Márton utca volt. Az utca nevének eredete valószínűleg az volt, hogy ez az út vezetett Szent Mártonra. Mai hosszának középvonalában az Arany János utca kereszteződése előtt állott a Fehérvári-kapu, amely fölé 1792-ben épült a tűztorony. A Féhérvári-kaput azonban — mintegy száz évvel később —, 1894-íben lebontották. Az utca az utóbbi száz éviben rendkívül sokat fejlődött, utcavonalát többször szabályozták, épületeit pedig újból és újból átépítették. 1 A kapitalizmus virágzása idején egymás után épültek pénzintézetei, amelyeknek létesítését korábban a város kereskedelmi élete, később pedig egyre fejlődő ipara tette szükségessé. A XIX. század első felének közepe táján nevét Fehérvári utcára változtatták. 1848-ban Deák Ferenc utca, de a szabadságharc leverése után újból Fehérvári utca a neve. 2 1893-ban a város közgyűlése Baross Gáborról, Győr város országgyűlési képviselőjéről nevezi el az utcát, aki mint kereskedelemügyi miniszter a vasút kifejlesztésében és a Lenin híd (Baross híd) létesítésében (1893) segítette a várost. 3 Jegyzet: 1 Jenéi F.—Koppány T., i. m. 112. — 2 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1613/1848. — 3 Uo. 135/1893.
