Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

56 SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE nek kialakulására. A modern festőművészeti irányokat mutatta be vetített képekkel dr. Décsey Géza műkrítikus, a pesti Sz. Imre Kollégium prefektusa. Előadását biztos meglátás, találó kritika és sziporkázó szellemesség jellemezte. A művészet kérdései iránti érdeklődés szülte a következő két"előadást is: Marosi Arnold múz. igazgató a Bécsből visszakerült műkincseket ismertette, dr. „Fejes György a pécsi múz. igazgatója Tuth-ank-amenről és az egyiptomi művészetről tartott vetített képekkel érdekes, mindvégig színes előadást. — Az előadássorozat utolsó előadásakép gróf Széchényi Viktor főispán, az egyesület elnöke a Széchényi nemzetség történetéből ismertetett érdekes adatokat, melyeket minap megjelent genealógiai művében részletesen megvilágított. — (L. Fehérvár D(ormúth) cikkei 252, 258, 264, 269, 275, 281, 287; Fejérm. Napló F(ekets) G(ábor) cikkei 260, 266, 272, 278, 284, 290). A Vörösmarty Kör előadásai. A helybeli Vörösmarty társaskör három előadást rendezett most ősszel. November 16-án francia irodalmi est keretében dr. BirójSándor várm. közig. gyak. a modern francia irodalom irányait ismertette, míg Czenthe Sarolta művészi tónussal interpretálta az egyes írókat. Nov. 23-án norvég-est keretében Rieger Tibor „Éjféli nap országa" címen vetített képes előadást tartott Norvégiáról, majd Dullien Klára hegedüművésznő, Layer Mária operaénekesnő, Rieger Tibor zongoraművész a norvég zeneművészet legragyogóbb gyöngyeit : Sinding, Grieg, Halvorsen, Svendsen műveit szólaltatták meg a nagyszámú, előkelő közönség előtt. Dec. 7-én a Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társasággal karöltve ülte meg a két egyesület névadó nagy költőjük emlékünnepét. Az est kimagasló pontja Kosztolányi Dezső, a nagynevű író és költő szereplése volt, ki rajzaiból és költeményeiből olvasott fel néhányat művészi egyéniségének gyermeki közvetlenségével. Mellette Dr. Say Gézáné éneke és Balassa Erzsébet szavalata emelkedtek művészi magaslatra; nemkülönben méltóan illeszkedett bele az est keretébe vit. Szarka Géza népies tónusú mélységesen magyar lelkű novellája és Mészáros Gellért emlékbeszéde az örök romantikáról és Vörösmartyról. (L. Fehérvár 260, 265, 277 (N. K. cikke.) Fejérmegy. Napló: 268, 280 sz.) A Vörösmarty Társaság irodalmi estjei és kiállítása. Városunk e legifjabb és erős agilítású egyesülete szept. 24-én tartotta első évi közgyűlését, melyen méltán szép működésről számolhatott be a vezetőség. Üj tervek, új gondolatok áradtak szerte és lelkesítették munkára az egyesület tagjait. (1. Fehérvár 216, Fejérm. Napló: 218, 219.) Az irodalmi estek sorát okt. 21-ike nyitotta meg, amelyen vendégként Babay József, a somogyi lélek költője szerepelt. E „szubtilis, finomveretű és pazar szépségekkel megáldott stílusú író" két novellájával magával ragadta a közönséget, amely meleg elismeréssel adózott neki, valamint *az esf többi szereplőjének: JankovitsFerenc, Révész Amadé, Szemler István és Jeszkó Ernő dr.-пак. (L. Fehérvár 240 ; Fejérm. Napló 242.) — Nov. 11-én Dunántúli est címen Sopron város Frankenburg-körének két tagja vendégszerepelt a Társaság irodalmi estjén. Mészáros Sándor nemes veretű, finoman cizellált költeményeivel és egy irodalmi tanulmányával: Berecz Sándor hangulatos novellájával. Kivülök szerepelt Katona Sándor néhány költeménnyel, Dormúth Árpád egy tanulmányával : Fehérvár az irodalomban címmel és Sonkoly István két hegedű számmal, Kár, hogy a programm zsúfoltsága nagyon megnyújtotta az est hosszát. (1. Fehérvár 256 ; Fejérm. Napló 258.) Dec. 3-án mint a Katolikus Kör vendége szerepelt a Társulat. Ez alkalommal B. Szabó István egy jóízű falusi történetével, Goszthony Sári versével, Kováts Jenő és Révész Amadé egy-egy novellával, Jeszkó Ernő dr. versekkel szerepeltek. A zene szárnyain pedig Rakáts Lajos, Perczel István és Bobory Mária szólaltak meg Nyitrai Pál énekében. Végül Kinizsi Andor vidám csevegése zárta be az estet. (L. Fehérvár 273; Fejérm. Napló 275.) Dec. 7-én végül a Vörösmarty Körrel együtt rendezte a Társaság Vörösmarty emlékünnepélyét melyen Kosztolányi Dezső vendégszerepelt. Az est leírását a Vörösmarty Kör előadásai között közöltük. (L. Fehérvár 277, Fejérm. Napló 280.) Ugyancsak Dec. 7-én nyílt meg a Társaság Képzőművészeti tagjainak karácsonyi kiállítása a Tűzoltó-laktanya tanácstermében. A kiállítás — sajnos — mennyiségben és minőségben is gyengébb volt az elmúlt évben rendezett kiállításnál. Pallay Imre, Bencze Binder erős egyénisége itt is kiemelkedett rajzaik útján, olajban Dr. Say Géza, « Kerekes József, Tihor Gábor, Kámán Titusz, Márton Jakab és Pölöskey Sándor képei szerepeltek ; pasztellben Bertalan Rózsi és Matusek Ferenc, tájképei adtak melegséget, Az ötvösművészetben Tafner Vidor dr., a kerámiában Márky Béla művei szerepeltek. A kiállítás tartama alatt három előadás hangzott el : Márky Béla, a kerámia gyártást mutatta be, Schmierer Félix az ötvösművészetet ismertette, Tihor Gábor meg az olajfestésről tartott előadást. (L. Fehérvár: 277, 278, 282, 284. Fejérm. Napló: 279, 281, 285, 287.) A Katolikus Kör kulturestjei. A Katolikus Kör új vezetősége Streit Ferenc prelátus, Dr. Mészöly József világi elnök és Révész Amadé igazgatóval ismét felújította a múlt nemes hagyományait. Az első kulturestet nov.^26-án rendezték. Egyházzene és katolikus világnézet ölelkeztek itt pompás harmóniába és töltötték meg a hallgatóság lelkét. Kneifel Ferenc karnagy vezetésével az egyháv.közs. énekkara adta elő Mozart|fenséges művét az*. Ave verumot, majd Kolozsváry Pálné finom énekművészetében Volkman: Hosanna Deo-ja került előadásra. Az est középpontja Shvoy Lajos megyéspüspök előadása volt Assisi-ben szerzett benyomásairól. — Dec. 3-án a Vörösmarty Társaság vendégszerepelt a Kör kulturestjén. Derű és vidámság hangulata sziporkázott a szépirodalom könnyebb fajsúlyú szereplésén. Az est lezajlásának részletes képét a vendégtársaság előadá-